Nagy nehezen kikeltem az ágyból, majd felöltöztem, és elindultam a suliba. Becsengetés után tizenöt perccel értem be. Bekopogtam a terembe, majd beléptem. Elnézést kértem, és a tanár az osztály előtt szidott le. Szuper! Helyre mentem, majd leültem a padtársam mellé, aki Huang Zi Tao volt. Én csak Taonak hívom.
- Ne röhögj! – böktem oldalba. – Nagyon későn feküdtem le.
- Ne keress kifogásokat! – nevetett még mindig.
- A te hibá... – kezdtem.
- Ha elkésik akkor legalább figyeljen! – szidott le a tanár. Tao újra röhögni kezdett. – Huang Zi Tao! Ne nevessen hanem ön is figyeljen, mert már kettő darab egyest kapott a mai nap, és ez az első órája.
- Pacsit! – mondtam mosolyogva, majd a pad alatt pacsiztunk.
Az óra további részén figyeltünk azaz próbáltunk figyelni. Végül kicsengetett. Kimentem a mosdóba, majd rendbe hoztam magam. Visszamentem, majd leültem a helyemre. Tao elém állt, majd felhúzott a székről, majd ő leült engem pedig az ölébe ültetett.
- Miért késtél? – kérdezte vigyorogva.
- Nem is tudom. Talán azért, mert hajnali kettőkor még telefonon keresztül perverzkedtél nekem. – mosolyogtam.
- Nem tehetek róla, hogy kanos voltam, vagyok, és leszek. – vigyorgott.
- Azért kösz, hogy figyelmeztetsz. Basszus péntek van.
- Igen és nálam alszol! – csókolt nyakamba.
- Héé Tao, Soa! Mi van veletek? – kérdezte Yixing, miközben odagyűltek a padhoz.
- Hagyjad már Yixing. Nem látod, hogy együtt vannak? – kérdezte Kris.
- De mióta?
- Kettő hónapja. – válaszolt Tao.
Nem soká becsengetett, de akkor kaptunk egy hírt, hogy a tanár nincs. Tíz percig vártunk, de nem jött be helyettesítő tanár. Én felültem a padra, Tao velem szemben ült csak ő a székén. Egy minishort volt rajtam, és firkálni kezdte a combomat. Végül elővett egy csomag gumicukrot. Tudja, hogy imádom. Egy darabot a combomra tett, majd leette onnan.
- Héé menjetek ki a mosdóba! – kiabálta JongIn a terem hátuljából.
- Bolond! – ráztam meg a fejem.
Tao letette a padra a gumi cukrot, majd megfogta a kezem, és kimentünk a folyosóra. A mosdóba vettük az irányt. Becsuktuk magunk után az ajtót, majd egymásnak estünk. Tao simogatni kezdett ahol csak ért. Halkan felnyögtem, majd átkaroltam nyakát és egy szenvedélyes csókba húztam. Sajnos két fejjel magasabb volt, mint én, és alig tudtam normális átölelni a nyakát anélkül, hogy ő lehajolna.
- Hajolj már le! – mosolyogtam.
- Kicsi vagy. – vigyorgott.
- De én így vagyok cuki.
- És totálisan kívánatos. Akarlak! – nyögte.
- Figyelj! – toltam el magamtól. – Én nem a suli mosdójában akarom elveszíteni.
- Este akkor nálam alszol?
- Igen.
- Akkor, majd este. Addig veszek óvszert. – túrt a hajamba.
- Menjünk vissza. – mondtam. Visszamentünk, és mintha semmi sem történt volna visszaültem a padra Tao pedig elém a székbe.
- Még hamar végeztetek. – szólalt meg Sehun.
- Nem volt semmi. – mondta Tao.
- Áhh... Tao... akkor, majd este. – bökte oldalba Chanyeol Taot.
- Srácok ne kombináljatok semmit. Ez a dolog csak kettőnkre tartozik. Ugye Tao? – néztem rá.
- Hát persze. – mosolygott rám.
- Tök mindegy, mert úgy is elmondja nekünk. – mondta Baekhyun.
- Minden egyes perverz részt. Legalábbis ahogy ismerem Taot. – szólalt meg Joon Myun. Ezen egy kicsit elnevettem magam, majd ránéztem az említett személyre.
- De komolyan. Ma reggel elmondta, hogy mit mondott neked este a telefonba. – mondta Kyungsoo.
- Úristen Tao! Van olyan dolog amit nem mondasz el a többieknek?
- Ööö... őszintén?! Nincs.
- Szeretlek! – hajoltam oda hozzá, majd megcsókoltam.
- Haza akarok menni. – kezdett el hisztizni.
- Nyugi... csak három órát kell még kibírnod, és az utolsó tesi. – mosolyogtam.
- Az a tesi ruhád amit tegnap mondtál? – kérdezte vigyorogva.
- Igen ha egyáltalán elhoztam.
Pár perc múlva már ki is csengetett. Aztán 20 perc múlva jött a következő. Az az óra is hamar eltelt, amit 10 perces szünet követett. Aztán egy újabb óra, ami szint úgy gyorsan eltelt. Végül megint szünet, és az utolsó óránk jött, ami tesi volt. Átöltöztünk, majd tanárral kimentünk az udvarra. Hideg volt, és rajtam egy fekete cica nadrág, egy fehér póló, ami egy kicsit átlátszott mert a fehér melltartóm is látszódott, meg egy torna cipő volt rajtam. Pulcsi napköziben sem volt rajtam meg nem is hoztam. Így azt sem tudtam felvenni. Tehát egy kicsit fáztam. A torna sorban a többi lányhoz képest alacsony vagyok, hisz az az utolsó vagyok míg Tao harmadik Kris és Chanyeol után. Tudom Kris jóval idősebb, de három-négy „osztály”-nak mondható csoport van tesin összevonva. Mert szét vagyunk osztva. A jók, a közepesek és a rosszak. Én a jók csoportba vagyok benne. Rajtam kívül még van 5 csaj, Chanyeol, Sehun, JongIn, Baekhyun, Joon Myun, Yixing, YiFan, MinSeok, Jongdae, Luhan és Tao. Így vagyunk 18an a jó csoportban. De vissza is térek... Tehát hideg volt kint, és én eléggé fáztam. Tao ezt sokszor látta rajtam, de nem jött oda hozzám hisz mindketten tudtuk a tesi tanár nagyon szigorú. Amikor megcsináltuk a kötelező órai feladatot a lányoknak ki kellett ülniük a srácok pedig kosarazhattak. Tao, és Luhan volt a csere így ők is lejöttek a pályáról.
- Vigyázzatok egy kicsit! – mondta Tao annak a pár csajnak, aki mellettem ült, miközben odajött hozzám.
A lányok felálltak, majd megsértődve elmentek. Tao motyogott valamit, majd leült mellém, és magához húzott. Mivel egész órán keményen dolgozott le volt izzadva, és a teste meleg volt. Jó volt hozzábújni egy kicsit melegített.
- Minden rendben van? – kérdezte. A hangjában egy kicsi aggodalmat hallottam.
- Persze csak nagyon fázok.
- Nagyon rosszul nézel ki. Biztos csak fázol? – kérdezte aggódva.
Nem válaszoltam semmit csak megrántottam a vállamat. Tao felállt, majd karjaiba kapott, mint egy menyasszonyt, és elindult velem az épület felé. A tanár útközben megállított minket.
- Hova mennek?
- Nem látja, hogy rosszul van? – kérdezett vissza Tao kevés tisztelettel.
A tanár csak hagyta, hogy Tao bevigyen az épületbe. Kinyitotta a fiú öltözőt, majd bementünk. Tao leült én pedig a fejem ölében volt. Egyikünk sem szólalt meg. Tao az arcomat simogatta néha egy-egy puszit nyomva ajkaimra.
- Már sokkal jobban nézel ki. – vigyorgott. Erre csak egy erőtlen mosollyal válaszoltam. – Fázol még?
- A közeledben sose fázok. Ezt tudhatnád. – ültem fel. – Mennyi az idő?
- Még csak 10 perc telt el. – mosolygott.
- Tehát még van 15 percünk. – mondtam majd vele szemben az ölébe ültem.
- Pontosan. – bólogatott hevesen.
- Tao majd otthon vagyis nálad, este. – mosolyogtam.
- Anyáék szerencsére nem lesznek otthon. – tette kezeit fenekemre.
- Szuper! – csókoltam meg.
- Nem bírsz magaddal, igaz? – kérdezte.
- Nem. – vallottam be.
- Viszont ezt nem csinálhatjuk. Legalábbis itt nem.
- Csak had csókoljalak. – mondtam, majd egy újabb csókba invitáltam.
Tao egyre közelebb ölelt magához, majd ajkaimról áttért nyakamra. Kezeim pólója alá kalandoztak, és ott simogatták az meztelené vált hasát. Később mellkasára tértek át. Tao egyre gyorsabban vette a levegőt, és a szíve is gyorsabban vert a kelleténél. Ekkor egy kicsit eltoltam magamtól, és mosolyogva öleltem magamhoz. Halkan nyakamba szuszogott. Ezt a pillanatot YiFan, és a többiek zavarták meg.
- Ohh héé... Szerelmes pár! – mondta YiFan.
- Látom vége a tesinek. – mondta Tao. Még mindig az ölében ültem, és egyik esze ágába sem volt ezen a helyzeten változtatni.
- Én szerintem megyek öltözni. Megvársz, majd? – kérdeztem, miközben felálltam Tao öléből.
- Persze. – harapott alsó ajkába. Nyomtam egy csókot ajkaira, majd indulni készültem.
- Nyugodtan maradhatsz. – mondta JongIn.
- Hát persze. – mondtam, majd kimentem. Gyorsan átöltöztem, majd az ajtó előtt Taoba ütköztem.
- Mehetünk? – mosolygott.
- Persze. – mondtam, majd Tao megfogta a kezemet, és elindultunk.
Tao haza kísért, majd felmentünk azaz felmentem mert anyáék beszélni akartak valamit partneremmel. Lepakoltam, majd megfogtam egy táskát. Belepakoltam egy fehérneműt, valami ruhát ha éppen nem pizsiben leszek, majd lementem a szobámból. Tao mellé álltam, majd összefontuk ujjainkat. Mosolyogva köszöntem el anyáéktól, de amint becsuktam magunk mögött a bejárati ajtót a mellettem állóra pillantottam.
- Mi az?
- Mit beszéltek veled anyáék?
- Csak, hogy látják rajtad mennyire szerelmes vagy, de nem szeretnék, hogyha ez a tanulás rovására menne. Meg felhozódott, hogy reggel elkéstél. Ja meg hallották, hogy este velem beszéltél. Ja még azt is mondták, hogy ha szeretkezünk akkor jól védekezzünk mert nem akarnak még nagyszülők lenni. – mosolyodott el a végére.
- Ohh... oké. – hajtottam le a fejem.
Tao megállt, majd magához ölelt, és felemelte a fejem. Mélyen a szemembe nézett, majd megcsókolt. Ez nem olyan volt, mint a többi. Nem volt olyan szenvedélyes. Ez inkább gyengéd, nyugtató, és gondoskodó volt.
- Ne szégyelld a szüleidet. Csak jót akarnak neked. Egyébként igazuk van. Én sem akarok még apa lenni. Viszont majd tíz év múlva azt akarom, hogy te legyél a feleségem, és egy gyönyörű kis lány és egy kis fiú anyukája.
Tao hangja lágy volt. Egy pillanatra elgondolkodtam a jövőmön. Milyen is lenne tíz év múlva Taoval? Milyen lenne férjemként? Hogy viselkedne a kis lányukkal, és a kis fiúnkkal? Viszont egy kicsit szomorú lettem. Hisz tudtam, hogy nem 100% esély van arra, hogy még tíz év múlva is együtt leszünk. Ettől a gondolattól könnyezni kezdtem, és egy kósza könnycsepp gördült végig az arcomon.
- Mi a baj van? – kérdezte Tao miközben letörölte a könnycseppet az arcomról.
- Semmi. Inkább menjünk. – erőltettem az arcomra egy mosolyt.
- Nem! Addig nem megyünk sehova amíg el nem mondod!
- Csak annyi, hogy elgondolkodtam a jövőnkön, és rájöttem, hogy nem száz százalék esélyünk van rá.
- Mire?
- Arra, hogy mi ugyan ilyen boldogok leszünk együtt.
- Figyelj! – fogta meg a másik kezemet is. – Ezt csak úgy mondtam. Igaz nagyon szeretném, de tudom, hogy nem száz százalék. Viszont ha küzdünk érte akkor nagyobb esélye van, hogy valóra válik. Szeretlek Soa, és nem akarlak elveszíteni!
- Szeretlek Huangie! –öleltem át a derekát.
Végül elindultunk. Amikor megérkeztünk Taohoz nagyon meglepődtem. Gyönyörű házban él a szüleivel. Még sose voltam nála így nem is tudtam milyen szobája van. Bementünk, és a szülei a nappaliban ültek összebújva. Nagyon aranyosak voltak.
- Anya, apa! Miért vagytok még itthon? – kérdezte meglepődve.
- Lekéstük a repülőt. Meg amúgy sem szép dolog fiacskám úgy elküldeni minket itthonról, hogy idehozod a barátnődet. – állt fel Tao anyukája a kanapéról majd felénk jött. – Szia! Én vagyok Tao anyukája, mint azt szerintem már észre vetted.
- Annyeonghaseyo! – hajoltam meg.
- Jaj nincs szükség ennyire a tiszteletre. – mosolygott majd megölelt.
Nem vagyok valami közvetlen ember tehát Mrs. Huang közvetlensége eléggé zavarba hozott.
- Anya... Soa, nem szereti ha az emberek nagyon közvetlenek vele.
- Semmi baj. Nem haragszok rá. – mondtam.
- Jaj akkor elnézést kérek. Csak tudod a fiam nagyon keveset hoz haza barátnőt. – mondta Mrs. Huang.
- Anya mi inkább felmegyünk a szobámba. – mondta Tao, és már fogta is meg a kezem, majd elindultunk a lépcső felé.
Bementünk egy nagy tágas szobába. Tao becsukta az ajtót én addig körbe néztem. Magas, fehér falak, kettő-három nagy ablak, amin keresztül a Nap sugarai szabadon világíthatták meg a szobát. Fekete és szürke bútorok voltak, és egy tárgy ami nagyon kitűnt az az ágy volt. Fekete bőrből volt, a takaró, lepedő, és a párnák a kék árnyalatai voltak. Az ágy két oldalán egy-egy éjjeli szekrény helyezkedett el. A gardrób mellett egy barna bőr kanapé terült el. Vele szemben egy nagy tükör a falon ami egyébként az ajtó mellett volt.
Tao miután becsukta az ajtót lerakta a táskáját a kanapéra, majd ledőlt az ágyra. Meglapogatta maga mellett az ágyat ezzel jelezve, hogy feküdjek mellé. Engedtem a csábításnak. Én is leraktam a táskámat a kanapéra majd lefeküdtem mellé. Az ágy hihetetlenül puha volt. Olyan érzés volt mintha lebegnék.
- Kedves anyukád van.
- Túl kedves.
- Ez nem baj. Én már megkedveltem. – mondtam. – Viszont az apukád már nem ennyire közvetlen. Olyan, mint te régen. Amikor még csak ismerkedtünk. Egyébként az öcséd?
- Szerintem még suliban, de jobb is így. Addig örülj amíg nem találkoztál vele. Nem fog le akadni rólad addig, amíg meg nem tudott rólad mindent. – forgatta meg a szemeit.
- Csak biztosra akar menni, hogy hozzád illő vagyok-e. – mosolyodtam el.
Erre Tao rám nézett, és ő is elmosolyodott. Egyre közelebb hajolt hozzám végül megcsókolt. Rám mászott, majd megfogta a kezemet, és a fejem felé emelte. Csókunkba mosolyogtam mikor rájöttem mire is készül.
- Szeretlek! – mondta, majd újra megcsókolt.
- Szeretlek! – mondtam.
Levette a felsőmet, majd a nadrágomat, és kicsatolta a melltartómat. Én is levettem róla a felsőjét, majd megfordultunk, és levettem róla a nadrágot. Újra megfordultunk, majd lehúzta a bugyimat, és levette magáról a boxert. Visszatért hozzám, majd csókolgatni kezdte a nyakamat. Megfordultunk, majd végigcsókoltam a testét. Simogatni kezdtem férfiasságát. Egyre erősebben, és gyorsabban simítottam végig rajta a puha bőrt. Tao felnyögött én pedig számba vettem méretét. Egy idő után Tao újra felnyögött, és egyszer csak megéreztem a számban forró nedvét. Egy részét lenyeltem a többi kifolyt a számból. Végig a nyakamon, melleim között, majd végig a testemen. Tao tekintetével követte ahogyan folyik. Megnyalta ajkait, majd magára húzott, és elkezdett csókolni. Megfordultunk, majd Tao szétnyitotta lábaimat, majd simogatni, csókolgatni kezdte belül a combomat. Egyre közelebb, és közelebb került ajkaival nemi szervemhez. Már a hideg kezdett futkosni a hátamon. Tao simogatni kezdte a testemet, majd nyelvével kényeztetni kezdte a csiklómat közben ujjai hüvelyemben kalandoztak. Egyre többet nyögtem fel, majd Tao nyelvére váltotta ujjait. Felszisszentem, majd belemarkoltam a takaróba. Megfogtam az egyik párnát, és a fejemre fogtam. Elkezdtem nyögni. Hallottam, hogy Tao egy kicsit felnevet, majd tovább folytatja. Aztán abba hagyta, és levette a fejemről a párnát, majd ellökte, ami az ajtónak csapódott. Csókolni kezdett közben melleimet simogatta. Átdugta nyelvét ajkaim között. Ízlelgetni kezdtük egymást. Csók közben Tao lenyúlt merevségéhez, és saját magát kezdte izgatni ezzel egyre többször nyögött csókunkba. Végül hüvelyembe vezette férfiasságát. De egy percre sem váltak el ajkaink. Csókunkba nyögtem mikor belém hatolt aztán levegő után kezdtem kapkodni így megszakítva vagy tíz perce tartó csókunkat. Mindketten halk nyögdécselésbe kezdtünk. Aztán újra megcsókoltunk egymást. Tao végig simított a testemen, majd combomba markolt. Ekkor beleharaptam alsó ajkába. A lábamat vállára húzta, és egyre erősebben, és gyorsabban kezdett el nyomni. Halk nyögésből már hangos nyögések lettek. Mindketten levegőért kapkodtunk. Végül elért a gyönyör. Tao kivette belőlem férfiasságát, és hasamra élvezett. Magához ölelt, majd elkezdte csókolgatni melleimet. Én pedig haj tincseivel kezdtem el játszadozni.
Nem mondtunk semmit csak egymás mellett feküdtünk boldogan, és egymás izzadságától ragacsosan. Tao elővett az éjjeli szekrényből egy zsebkendőt, és letörölte nedvét.
- A többivel mi lesz? – kérdeztem lágyan.
- Css... – ölelt magához.
Idő közben besötétedett, de minket nem érdekelt csak csendben feküdtünk egymás mellett. A szobát kettőnk szuszogása töltötte meg. Tao felült, majd betakart minket a takarójával. Füléhez hajoltam, majd mindenféle dolgokat suttogni kezdtem neki. Ami akkor éppen eszembe jutott.
- Szeretlek! – súgtam fülébe.
- Szeretlek! – csókolt meg. – Örülök, hogy végre az enyém lettél!
- Eddig is a tied voltam. – mosolyogtam.
- De már nem csak úgy, mint barátnőm. Most már komolyabb. Elvetted a szüzességemet. Ahogy pedig tudom én is a tiedet. – vigyorgott önelégülten.
- Még milyen tájékozott vagy. – mosolyogtam.
- Délelőtt mondtad a suli mosdójában. –sepert félre egy kósza haj tincsemet. Egyszer csak nyílt az ajtó, és Tao anyukája dugta be a fejét.
- Nem akarok zavarni, de kész a vacsora. – mondta kedvesen.
- Mindjárt megyünk anya. Csak előtte lezuhanyzunk. – válaszolt Tao ugyan olyan kedvességgel.
Kiment az anyukája, majd kikeltünk az ágyból, és elmentünk zuhanyozni. Amint kész lettünk megtörölköztünk, felöltöztünk, majd lementünk vacsorázni. Utána megismertem az anyukáját, apukáját, és az öcsét. Nagyon kedvesek voltak. Huangieval pedig boldogok voltunk. Szerintem ez a lényeg!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése