Egy átlagos napon kivételesen minden jól történt így hát nem is volt olyan megszokott. Délelőtt egyetemen vagyok, délután úszó edzésen. Az estét pedig szerelmemmel tölthetem. Így telt minden péntekem. Viszont egy pénteki napon, mint mindig a J.Tune Camp székháza előtt vártam páromat Changsunt. Már nagyon későre járt. Ezt abból gondoltam, hogy már sötét volt és alig voltak az utcán. Végül bementem az épületbe. Már régóta ismernek engem, mint Changsun barátnője, így simán bejutottam a tánctermekhez. Amikor odaértem az egyikhez benéztem. Egy ismeretlen srác táncolt a tükör előtt. Amikor beljebb léptem, hogy körbe nézzek felborítottam valamit. Szuper! Nem is én lennék.... -Annyeong! Én Jung Ji-hoon vagyok. –hajolt meg a srác. –Miben segíthetek? -Annyeong! Lee Soa vagyok. Csak az MBLAQ-es srácokat keresem. Nem valami nagyon nagy sikerrel. –mondtam. -A srácok már régen elmentek. –mondta. -Szuper! Hát.... akkor köszi, hogy szóltál. –mosolyogtam. -Te vagy Joonnak a barátnője nem? –kérdezte. -De. Én viszont nem tudom, hogy te ki is vagy. –mondtam. -Az igazgató. Én válogattam össze az MBLAQ tagokat. –mondta. -Én azt hittem, hogy az igazgatók egy kicsit öregebbek, mint te. –mondta. -Miért hány évesnek nézel? –kérdezte mosolyogva. -Vagy 25 évesnek. –mondtam. -Az még kevés. 32 vagyok egyébként. –mondta. -Úristen! Nem néznélek annyinak. De én megyek mert még 1 órát buszoznom kell. –mondtam. -Haza viszlek. –mondta. -Nem kell. –ellenkeztem. -Nem kérdeztem, hanem mondtam. –mosolygott. Kimentünk az épületből majd Ji-hoon haza vitt. –Miért vártad Joont? -Azért, mert péntek van és az estét együtt szoktuk tölteni. –mondtam. -De miért ilyen későn? –kérdezte. -Tudod én délelőtt egyetemen vagyok, délután pedig úszó edzésen. Az uszoda az ügynökség közelében van így mondta Changsun, hogy ő majd mindig haza visz. De úgy tűnik most valami fontosabb dolga akadt. –mondtam. –Itt állj meg légy szíves! -Szép házad van. –mondta. -Köszönöm. De, mint látom Changsun is itthon van. Köszönöm, hogy haza hoztál majd valahogy meghálálom. –mosolyogtam majd kiszálltam a kocsiból. Bementem a házba, majd felakasztottam a kabátomat amikor pedig megfordultam Changsunbe ütköztem. –Changie, édesem, szia! -Ki volt az? –kérdezte. Már a hangján lehetett hallani mennyire féltékeny. -Kicsoda? –kérdeztem vissza. -Aki haza hozott. –mondta. -Ki volt az? -Ja vagy úgy.... Ji-hoon volt. Láttam ahogy táncol a táncterembe, egy kicsit beszélgettünk majd mondta, hogy haza hoz. –mondtam. –Te pedig hol a fenébe voltál? Az ügynökségnél vártalak! Mi volt nálam fontosabb? -Gyere velem! –fogta meg a kezemet majd beráncigált az étkezőbe. -Changie.... ezt te csináltad? –néztem körbe. A házból csodálatos volt a kilátás. Changie ezt ki is használta így teljesen el volt húzva a függöny. Az asztal körül rózsaszirmok voltak szórva teljesen a szobámig. Az asztalon mindenféle étel volt. Az asztal közepén 2 gyertya pihent. Minden annyira romantikus volt. -Igen ezt én csináltam kettőnknek. –mondta. -Ez gyönyörű.... –kezdtem el könnyezni. -Ezért is léptem le olyan hamar. A srácok meg fáradtak voltak így ők haza mentek. –mondta. -Köszönöm Changie. Uram isten ez olyan szép. –fordultam felé. –Szeretlek! -Szeretlek Soa! –csókolt meg. –Remélem éhes vagy. -Igen, nagyon. –mosolyogtam. Leültünk majd enni kezdtünk. Amikor befejeztük egy kicsit borozgattunk közben beszélgettünk kettőnkről. -Gyere! Van még egy meglepetésem. –mosolygott. -De ezt el kellene pakolni. –mondtam. -Majd reggel. –fújta el a gyertyákat. Bementünk a szobába majd egyből elkezdtük egymást csókolgatni. -Mi a meglepetésed? –kérdeztem mosolyogva. -Hát én. –suttogta nyakamba. Vágytól forró lehelete csiklandozta az érzékeny bőrömet. Levettem Changsun felsőjét majd ő is az enyémet. Elindultunk az ágy felé majd partnerem ráfektetett. Egyre hevesebben csókoltuk egymást. Hamar megszabadítottuk egymást a felesleges ruhadaraboktól. Changie nyelvével kényeztette nőiességemet én pedig a kezemmel egyre jobban markoltam partnerem hajtincseit. -Changie.... –nyögtem fel hangosan. Partnerem visszatért ajkaimhoz majd heves csókolózásba kezdtünk. Changie kezembe nyomta az óvszert majd megfordultunk. Felhúztam szerelmem merevségére az óvszert majd újra megfordultunk. Changsun belém hatolt majd nyomni kezdett. Egyre jobban élveztük egymás társaságát a végén pedig elért minket a gyönyör. -Soa ez tökéletes volt. –zihálta. -Mi volt most ez az egész? –könyököltem fel. -Thunder tegnap szakított a barátnőjével mert túl monoton volt a kapcsolatuk. Én pedig belegondoltam, hogy mi is csak egy dolgot csináljuk minden péntek este és nem akarlak elveszíteni. –mondta. -Tehát ha Thunderék nem szakítanak ez az egész nem is lett volna. –ültem fel. -Nem arról van szó.... –kezdte. -Changsun! Nem érdekel. –kezdtem erélyesen majd ránéztem. –Tetszett minden. Örülök neki, hogy ilyen csodálatos estével leptél meg. Szeretlek Changie! -Én is szeretlek! –mosolygott majd ajkába harapott és megcsókolt. Visszafeküdtem mellé majd hozzá bújtam és megcsókoltam. Végül mindketten elaludtunk.
-Úristen! –ijedtem meg amikor hallottam a fürdőszoba ajtaját nyitódni. Amikor pedig megpillantottam szerelmemet egyből mosoly húzódott ajkaimra. Nem soká két kart éreztem a derekam körül. -Megijedtél? –súgta fülembe. -Csak egy kicsit. –fontam össze ujjainkat a hasamon. -Ne félj. Én itt vagyok veled. –kuncogott. -Jól van Ji-hoon. Ezt megjegyeztem.... –mondtam. -Na, de Soa.... Nem mondtam semmi rosszat. –fordított maga felé. -Tudom. –öleltem át a nyakát. -Hmm.... Kis cseles. Ezt szeretem! –mosolyodott el. -A legjobbtól tanultam. –hajoltam oda hozzá. -Mégis, hogy hívják? –vigyorgott. -Ha jól emlékszem Jung Ji-hoon. Biztosan ismered. Magas, izmos, jó képű, úri ember és tökéletes pasi. –mondtam. -Hmm.... Jó ezeket a te szádból hallani. –mondta. –Viszont most nincs erőm szeretkezni. -Honnan tudod, hogy azt akartam? –kérdeztem. -Akkor szoktál ennyire hízelegni. –mosolyodott el. -Hah.... Kösz. –mondtam. –De azért kérhetek egy csókot? -Hát persze. –húzott magához. Kezei fenekemre tévedtek majd megmarkoltál azt. Lassan megcsókoltuk egymást majd egyszer csak azt éreztem, hogy partnerem elindul az ajtó felé. Végül az ágyra fektet és leveszi rólam a törölközőt. -Az előbb még nem volt erőd hozzá. –mosolyodtam el közben ujjaim Ji-hoon tincsei közé vándorolt. Partnerem végigcsókolta a testemet majd a nyakamat és végül ajkaimat harapdálta. -Most már van erőm. –mondta mosolyogva. -Örülök neki! –mosolyodtam el. Ji-hoon ajkaimhoz mászott majd rájuk tapadt. Levettem a felsőjét majd apró tenyerem mellizmára tévedt. -Én is megfoghatom a tiedet? –vigyorgott csókunkba. -Mármint a mellizmomat vagy a mellemet? –kérdeztem vissza mosolyogva. -Tudod te jól. –csókolt meg. Ji-hoon kezei melleimre vándoroltak majd simogatni, masszírozni kezdték azokat. Az én kezeim lecsúsztak partnerem nadrágjához és kigomboltam majd letoltam róla ameddig tudtam. Megfordultunk így felülre került és teljes mértékben megtudtam szabadítani nadrágjától. Levettem róla a boxert majd végigcsókoltam a testét. Aztán nyakára tértem át. Ott megszívtam nem is kicsit. -Upsz.... Lehet, hogy meg fog látszódni a nyoma. –mondtam. -Nem baj. –mondta majd megcsókolt. A hasamtól puszilt egyre feljebb és feljebb. Amikor az ajkamhoz ért, lábaimat felrakta a derekára, kezeimet a nyakán pihentettem így hatolt belém. A tempója nem volt gyors, de lassú sem. Végig nagyon figyelmes volt, figyelt arra, hogy jó legyen nekem. Egymás szemébe néztünk, néha egy-egy puszit adott a homlokomra. Amikor unalmassá vált a közepes tempó, Ji-hoon begyorsított de még mindig ugyan olyan érzéki volt, mint előtte. Szenvedélyesen kezdett el csókolni és az egyik kezét összefonta az enyémmel. Mindketten tudtuk, hogy lassan a végéhez érünk. Először engem ért el a gyönyör, majd Ji-hoon kivette belőlem a büszkeségét és úgy élvezett el. Pár percre megpihent rajtam. Ő a kulcscsontomat puszilgatta, amíg én a hátát simogattam. Egy kis idő után intett, hogy maradjak még fekve, ő addig összetakarított maga után. Mikor végzett lefeküdt mellém az ágyra, majd magára fektetett. A fejem a mellkasán volt, lábunk szorosan összekulcsolva. Rám terítette a takarót, hogy ne fázzak. A hajamat simogatta, többször is megpuszilta, én pedig szorosan magamhoz öleltem. Életem egyik legromantikusabb pillanata volt. -Ji-hoon.... –Nagyon jó volt. –mondtam mosolyogva. -Sajnálom, hogy kevés időt töltünk mostanában együtt, de azon vagyok, hogy ezt az egészet bepótoljuk. –mosolygott. -Ajánlom is. Hiányzott a közelséged. Olyan régen szeretkeztünk. –mondtam. -Most. Tényleg régen volt. –viccelődött. -De előtte. –mondtam. -Tudom, de most már sokkal több időt töltök veled. –mondta. Nos igen. Ji-hoon amit mondd mindig be is tartja. Az elkövetkezendő időben tényleg nagyon sokat volt velem és én ennek csak örülni tudtam.
Egy középiskolában tanítok már 4 éve. Egy tanár társam már 3 éve udvarolgat nekem. A neve pedig Kim KiBum. Egy nap 4 évfolyamban írattam dolgozatot. Az utolsó órám előtt lyukas órám volt. Ilyenkor szoktam meginni egy kávét és relaxálni. Viszont amikor becsengetett valaki bejött a szertáramba. -Most nincs órám. –mondtam. -Tudom, de én hozzád jöttem. –hallottam meg KiBum hangját. Felé fordultam majd felálltam a székemből. -Miért jöttél? –kérdeztem miközben odamentem hozzá. A kezemet vállára tettem majd lassan megkerültem közben a mutató ujjamat végighúztam hátán. Amikor szembe érkeztem vele az ujjammal végigsimítottam nyakán. -Khm.... –köszörülte meg a torkát majd hirtelen megfogta a kezemet és magához húzott. –Beszélnünk kell! -Hallgatlak.... –néztem gyönyörű szemeibe. Ajkaink pár milliméterre voltak egymástól. -Meg akarlak csókolni. –mondta. -Csak nyugodtan. –öleltem át a nyakát. KiBum lassan ajkait az enyémekre csúsztatta. Átdugtam a nyelvemet majd ízlelgetni kezdtük egymást. Hosszú csókolózás után elváltak ajkaink. -Meddig tart még az óra? –zihálta. -Még fél óráig. –húztam vissza egy újabb csókba. A kigomboltam az ingét majd simogatni kezdtem mellkasát közben egyre hevesebben csókolgattuk egymást. -Akarlak Soa! –markolt fenekembe. -Ohh.... Te kis telhetetlen. –mosolyodtam el. KiBum leült a székemre majd az ölébe húzott. A kezét a hátamhoz tette és így tartott magához közel. Nyakamnak esett és csókokkal, puszikkal halmozta el. Az idő annyira gyorsan telt, hogy ki is csengetett. KiBum gyorsan felvette az ingét majd adott nekem egy csókot. -Ma mikor végzel? –kérdezte -Már csak 1 órám lesz. –mondtam. -Nekem még 4. –hajtotta le a fejét. Én egy pillanatra elfordultam tőle. Megfogtam egy tollat és egy papírcetlit és ráírtam a címemet meg a telefon számomat. -Ne szomorkodj! –mondtam mosolyogva majd a kezébe nyomtam a papírcetlit. –Este szabad leszek! -Hmm.... majd én is elintézem, hogy ráérjek. –mosolygott. -Ajánlom is. –csókoltam meg. -Nem soká becsenget. –mondta majd be is csengetett. Én elmentem órámra ahogy KiBum is. A gyerekek megírták a dolgozatot majd vége is lett az órának. Kijavítottam a dolgozatok egy részét a többik pedig ott hagytam. Megkerestem KiBum termét majd bekopogtam. -KiBum... Beszélnünk kell! –léptem be. –Kijönnél 1 percre? -Persze. Gyerekek olvassátok a 100-103. oldalig és írjatok vázlatot a füzetbe. Óravégén mindenkinek beszedem a füzetét. –mondta majd kijött a teremből. Megfogtam a kezét és beráncigáltam a női mosdóba majd a falnak támasztottam. –Miért hívtál ki? -Nem bírok estig várni. –csókoltam meg. -Én se, de muszáj. –sóhajtott csókunkba. -Mondd azt, hogy hirtelen rosszul lettél. Én pedig haza kísérlek, hogy ne legyen semmi bajod útközben. –mondtam. -Jó ötlet. –csókolt meg. KiBum visszament az órájára majd ki is csengetett. KiBum eljátszotta, hogy rosszul van én pedig észre vettem és haza kísértem. Amikor megérkeztünk bementünk a házba és láttam, hogy a nappaliban 4 srác ül. -Key! Még nem is köszönsz? –kérdezte az egyik. -Most hagyatok! –mondta miközben a kezemet fogva siettünk át a nappalin. -Oh oké! –mondta a srác. Bementünk az egyik szobába majd egyből egymásnak estünk. Egyre több csókkal halmoztuk el egymást. Levettem a felsőjét majd ajkam a nyakára vándorolt. KiBum is levette a felsőmet majd az ágy felé vezetett. Lefektetett rá majd levette magáról a nadrágot rólam pedig a szoknyát. -Kívánlak Soa! –mondta izgatottan. KiBum rám mászott majd ajkait kezdtem el csókolgatni. Áttoltam nyelvemet ajkai között majd elkezdtem ízlelgetni nyelvét. Csók közben benyúltam partnerem boxerébe és simogatni kezdtem egyre jobban merevedő férfiasságát. Ajkam lejjebb vándorolt a nyakára. Itt erősen megszívtam majd kivettem a kezemet a boxeréből. Megfordultunk és végre felülre kerültem. Elkezdtem mozogni rajta. Fehérneműn keresztül izgattuk egymás nemi szervét. KiBum nyögött egy hangosat majd kikapcsolta a melltartómat és maga alá fektetett. Lehúzta a bugyimat majd nyelvével izgatni kezdte a csiklómat. Egy idő után megéreztem nyelvét hüvelyembe. KiBum felpillantott rám majd elmosolyodott és még virgoncabb lett nyelvével. Egy időre elment a partnerem. Levette magáról a boxert majd felhúzta az óvszert merevségére és visszatért hozzám. Belém hatolt majd nyomni kezdett. Másfél órás szeretkezés után elért minket a gyönyör. KiBum kivette belőlem büszkeségét majd levette az óvszert. Kidobta a kukába majd visszafeküdt mellém. -KiBum ez csodálatos volt. –bújtam hozzá. -Ha mondtad volna, hogy ilyen jó vagy akkor már a szertárban magamévá tettelek volna. –mosolygott. -KiBum.... –pirultam el. KiBummal a kapcsolatom egyre jobb lett és a végén már együtt is voltunk. Boldog voltam vele hisz egy tökéletes pasi.
Az esküvőmre készültem a csodálatos feleségemmel Soval. Nem akartunk sokat költeni így abban egyeztünk meg, hogy meghívjuk a csapattársaimat azaz a MR.MR tagokat, a ruhát pedig majd megcsinálja maga. A napok egyre gyorsabban teltek az esküvő pedig egyre közelebb került. Egyszer korábban mentem haza. Felmentem Soa szobájába. Ő a nagy ablak előtt állt és nézett kifelé közben a megszokott kávéját kortyolgatta.Odamentem mögé majd óvatosan derekára csúsztattam kezemet. Hátra nézett majd rém mosolygott. Egyből a ruhája elé állt, hogy ne lássam meg az esküvőig. Egy nap későn értem haza próbáról és Soaval összevesztünk. Szuper! Másnap miután szintén későn hazaértem próbáról Soa szürke kanapén ült. Nagyon szép volt még szomorúan is. Egy fehér rövid nadrág, egy fehér atléta, egy fehér kötött felső és egy szintén fehér csipkés magassarkú volt rajta. Leültem mellé. Egy ideig így ültük. Nem is szóltunk egymáshoz. Végül felállt és elsétált. Mostanában egyre többet veszekedek és kételkedem benne, hogy eljön az esküvőnkre.
Már csak órák választottak el attól, hogy örökre lekötelezzem magam egy gyönyörű nőhöz. Soaval külön mentünk a helyszínre. Odaértem a helyszínre és a srácok is nem soká jöttek is. Mindenki hozott egy kis apróságot. Már mindenki ott volt kivéve Soa.... Órákat vártunk rá de nem jött. Idegeskedni kezdtem, hogy valami baja lett. De eszembe jutott, hogy sokat veszekedtünk mostanság. Lehet még mindig haragudott rám. Nem akartam a srácok felé mutatni szomorúságom így egy kicsit elkalandoztam. Milyen aranyos volt mikor együtt elkucorodtunk kis szürke kanapénkra és könyvet olvastunk. A lábfejével simogatni kezdte combomat. Ránéztem majd eldobtam a könyvet. Felé hajoltam közben megfogtam egy plüst és egy puszit nyomtam vele szerelmem ajkaira. Végül visszaültem helyemre. Ő félre döntötte fejét és csak mosolygott. Csillogott a szemem a boldogságtól.... Előkapartam telefonomat majd felhívtam Soat. De nem vette fel. Vártunk és vártunk de már kezdett besötétedni. A srácok is elmentem de én ott vártam és vártam tovább. Végül én is haza mentem. Felmentem Soa szobájába és láttam, hogy az asztalon van a telefonja. Egy kicsit még házunkba voltam majd visszamentem a helyszínre azzal a szándékkal, hogy rendet rakok. De amikor megérkeztem és beléptem a terembe láttam, hogy egy fehér ruhás lány az asztal fekszik lehet aludt. De amikor közelebb mentem akkor vettem észre, hogy az a lány Soa. Felkelt majd rám nézett. Megfogtam a másik asztalról a tortát meggyújtottam rajta a gyertyákat majd együtt elfújtuk. Ránéztem szerelmemre és mosolygott. Tehát boldog! Minden elmesélt és azért nem tudott ideérni időben mert kilyukadt a kocsi kereke és nem tudta lecserélni a kereket így elindult sétálva. Megkönnyebbülve sóhajtottam egy nagyot és öleltem magamhoz. Vagyis nem azért nem tudott időben itt lenni mert haragszik rám. Boldog voltam, vagyok és leszek ezzel a nővel!
Egy nap Joon megakarta ölni Thundert. De én nem hagytam. A testemmel Thundert védtem. Nem érdekel ha meghalok csak ő éljen és ne essen semmi baja.... Joon bérgyilkos és régebben engem is meg kellett ölnie. De mégsem tette. Az idő során összejöttünk. Nagyon szeretjük egymást. Néha besegítek neki a munkájába. Egyszer amikor épp segítettem neki Joon hajtotta volna végre munkáját de valaki elkezdett minket üldözni. Már kezdett sötétedni, senki sem volt az utcán így könnyen követni tudott minket. Joon megfogta kezemet és úgy rohantunk tovább. De egyszer csak hallottuk, hogy eldörren egy pisztoly és nekem pedig erősen vérezni kezd a vállam. Joon harcolni kezdett az illetővel a végén pedig lelőtte. A legjobb barátjához, Park Sang Hyunhoz azaz Thunderhöz vitt el. Erős fájdalom csillapítót adtak de még így is fájt. Lekezelték a sebem én pedig a gyógyszer hatása miatt elaludtam. Nem aludtam olyan mélyen így éreztem, hogy valaki simogatja fejem és sebem fájását. Joon elhatározta, hogy bosszút áll. Hagyott egy kis üzenetet a közös képükön ami az ágy melletti kis éjjeli székrényen foglalt helyet. Egyszer csak éreztem, hogy valaki törölközővel törölgeti izzadt homlokomat. Felkeltem majd Thunder mondta, hogy Joon elment egy kis időre. Lecserélte a kötésemet majd hozott nekem reggelit addig én felöltöztem. Beszélgettünk majd nagyon hamar besötétedett. Lefeküdtem aludni de amikor felkeltem láttam, hogy Thunder kint alszik a kocsiban. Kimentem hozzám majd az ablakon benyúltam és egy kicsit megböktem. Felkelt majd elmosolyodott. Bementünk a házba majd Thunder lefeküdt a kanapéra én pedig az ágyba. Felkeltem majd Thunder mellé ültam a kanapéra. Megfogtam a kezét, egy puszit nyomtam hideg arcára majd fejemet vállára hajtottam. Magához húzott majd úgy beszélgettünk egy ideig. Hozott nekem egy bögre teát és szürcsölgetni kezdtem közben beszélgettünk. Végül megjelent Joon. Rám nézett majd Thunderre. -Gyere! –fogta meg a keze és már húzott is volna. De én visszakoztam. -Hagyj.... –húztam ki kezemet az övéből. Sóhajtott egy nagyot majd megfogta újra a kezemet és már indult is volna. -Héé.... –állt fel Thunder. Joon megforgatta szemeit majd nagy léptekkel elindult. Thunder utánunk jött majd visszahúzta Joont ő pedig nagy lendülettel megütötte. Verekedni kezdtek én pedig ezt soha de soha nem akartam látni. Egyik sem hagyta magát. Joon belerúgott Thunderbe majd mindketten a földre estek. Felsegítettem Thundert majd megnéztem nincs-e valami komolyabb baja. De amikor visszafordultam Joon már elő is rántott egy pisztoly. A testemmel próbáltam megvédeni Thundert. Inkább én haljak meg, mint ő. -Goodbye! –mondta Joon. Hallottam amint elsüti a pisztolyt. Oldalra fordítottam a fejem, erősen összeszorítottam szemeim majd vártam, hogy újra eltaláljon a golyó. De megkerült minket és Joon nyakát találta el. Kinyitottam szemeimet és már azt láttam, hogy Joon összeesik. Odarohantunk hozzá majd felemeltem és teljesen le voltunk sokkolva, hogy történhetett ez. Nem tudtunk mit csinálni.... Joon haldoklott. Nagyon erősen vérzett. Még ha mentőt is hívunk akkor sem éli túl. Joon elővett kabátja alól valamilyen papírt majd Thundernek adta. Én már nem bírtam és sírni kezdtem. Joon pár másodperccel később a kezeim között halt meg.
Egy nap reggel csodálatosan keltem. Csak azért voltam boldog mert tudtam, hogy este találkozhatok a szerelmemmel. 1 hónapban csak 1szer találkozhatunk és ez nekem nagyon fáj. Imádom, szeretem, de nem bírom ki azt az 1 találkozást. A nap hamar eltelt. Kis szerelmemmel a megszokott helyen találkoztunk. Minden csodásan indult addig amíg el nem késtem. A távolból Markot egy másik lánnyal láttam csókolózni. Totál lefagytam. Legszívesebben odamentem volna és a csajt a hajánál ráncigálva húztam volna el onnan, de csak mosolyogva sétáltam oda. Már egy ideje ott álltam de egyikőjük sem vett észre. -Mark! –szóltam rá erélyesen. -Ohh.... Szia Soa! –mosolygott majd a másik csaj elment. -Csak én képzelődök vagy te tényleg csókolóztál azzal a csajjal. –mondtam idegesen. -Nem tudom miről beszélsz! –mondta. -Mark! –mondtam. -Jaj kicsim. Ne csináld már. Inkább menjünk.... –karolta át a vállamat mintha a haverja lennék. Én ellöktem a kezét majd felpofoztam. -Te mégis mit képzelsz magadról? Nem a haverod vagy hanem a barátnőd. –mondtam. -Te azt tényleg igazi kapcsolatnak mondod, hogy 1 hónapban csak 1szer találkozunk. Könyörgöm ne legyünk már ovisok. A kezedet ne fogjam meg amikor átmegyünk az úttesten? –kérdezte gúnyosan. -Te nem az a Mark vagy akit megismertem. –mondtam. -Soa.... ne csináld már. –fogta meg a kezemet. -Gondolkozz el magadon! –mondtam majd ott hagytam. Hazasiettem majd csináltam magamnak és a bátyámnak vacsorát. -Hát te? –hallottam meg a bátyám hangját. -Itthon vagyok, haza jöttem. –mondtam. -Nem volt jó a randi? –kérdezte. -MinJun kérlek ne gyere te is a hülyeségeddel, most nincs hozzá humorom sajnálom. –mondtam majd menni készültem de a bátyám megfogta a kezemet és visszahúzott. -Héé.... Mi van? Mit csináltál már az a dinka Mark? –kérdezte. -Késtem 10 percet és amikor odaértem láttam, hogy egy másik csajt csókolgat. Velem pedig úgy viselkedett mintha a haverja lennék. –mondtam. -Ki volt az a csaj? Majd én őt elintézem. –mondta mosolyogva. -Jaj te hülye. Miért nem szerzel magadnak barátnőt? –kérdeztem. -Tudod, hogy nem lehet a 2PM miatt. –mondta. -Igaz.... –mondtam. -Meg amúgy is nekem te vagy a barátnőm. –mosolygott majd magához ölelt. -Igen? Mióta? –kérdeztem mosolyogva. -Egészen pontosan 21 éve. –mosolygott. -Ó és ilyen hosszú idő után nem akarod megkérni a kezem? –kérdeztem mosolyogva. -De. –mondta majd vett egy kör alakú gumi cukrot a pulton lévő tálakból. -Ohh ez igazán szép! –vigyorogtam. -Bolondok vagyunk! –vigyorgott ő is. -Eléggé. –mondtam majd magamhoz öleltem. -Rendezd le a csajt én pedig majd Markkal beszélek. –mondta. -Nem kell. Ez az én hülye kapcsolatom. Én megoldom valahogy.... –mondtam. -Sok sikert. De gyere vacsorázzunk. –mondta. Leültünk enni majd elmosogattam. -Figyelj MinJun! Elmegyek Markhoz. Megbeszélem vele ezt az egészet. –mondtam. -Jó menj csak. –mondta. Odamentem hozzá majd megöleltem. Markhoz 1 óra buszozással és fél óra sétálással értem oda. Felmentem a bérházba majd bekopogtam. Mark kinyitotta az ajtót majd behívott. -Miért jöttél ide? –kérdezte. -Gondolkodtál? –kérdeztem. -Nem. Úgy különösebben nem is érdekel. –mondta. -Miért vagy velem ilyen? –kérdeztem. Aztán egy csajt láttam meg, hogy kijön Mark szobájából. –Ez mit keres itt? -Mindjárt jövök. –mondta Mark. Odamentem a csajhoz majd elé álltam. -Jobb ha leszállsz Markról. Ő a barátom és semmi pénzért nem fogom elhagyni. Szóval jobb, hogy ha nagyon gyorsan lepattan a barátomról. –mondtam majd belemarkoltam a csaj hajába. –Megértetted? -I-igen.... –dadogta. Hallottam hogy jön Mark így elengedtem a csajt és elindultam az ajtó felé. -Soa.... Hova mész? –kérdezte Mark. -Nem kellett volna idejönnöm. –mondtam majd kimentem az ajtón. Mára a buszra vártam amikor hirtelen valaki megfogja a kezem. Rémült tekintettel néztem fel. -Soa.... –kezdte. -Mark ne. Igazad volt. Ez a kapcsolat olyan mintha nem is lennénk együtt. 1 hónapban 1szer találkozunk. –mondtam majd megérkezett a busz. –Sajnálom, hogy 2 év fél évet rám pocsékoltál. -Én nem! Tökéletes volt veled eddig. Nem akarlak elveszíteni. –mondta. -Ott van neked az a csaj aki az előbb a házadban volt. Vele biztosan boldog leszel. –mondtam majd felszálltam a buszra. Elindultunk én pedig útközben elaludtam. A busz sofőr keltett fel a végállomásnál. Nagy szerencsémre a végállomás pont Mark házának környékén volt. Vagy 3-4 utcányira lakott. Ránéztem az órára és már hajnali kettő volt. Elsétáltam Mark házához és becsengettem. Egy ideig semmi, de amikor pont menni készültem hallottam, hogy nyílik az ajtó. -Soa? –hallottam majd Mark fáradt, rekedt hangját. -Mark.... –fordultam felé. -Mit keresel itt hajnali 2kor? –kérdezte. Én elkezdtem sírni majd menni készültem, de Mark megfogta a kezem. –Héé.... Soa! Gyere be! 2 óra van nehogy haza menj már. -Sajnálom amit.... –kezdtem szipogva. -Semmi baj. Gyere! –mondta majd bementünk a házba. Leültünk a nappaliba majd felhúztam a lábamat és átkulcsoltam a kezemmel. –Mi a baj? -Semmi. Csak mindenben igazad volt. Megértelek, hogy elhagysz. –mondtam. -Te miről beszélsz? Én soha sem hagynálak el téged! Nekem tökéletes vagy! –mondta. -Akkor miért....? –néztem rá. -Igaz megfordult a fejembe, hogy elhagylak, de rájöttem, hogy akárkivel is vagyok egyedül érzem magam. Viszont veled.... Ez az üresség megszűnik. Szeretlek Soa! –húzott magához. -Szeretlek Mark! –csókoltam meg. -Csak 4 órája láttalak utoljára de nagyon hiányoztál. –mosolygott. –De, hogy kerültél ide? -Hát az úgy volt, hogy.... felszálltam a buszra és elaludtam. A sofőr keltett fel és csak te voltál a közelben. –mondtam. -Jól van. De gyere van egy nagyon nagy meglepetésem. –vigyorgott majd férfiasságára nézett. -Már alig várom. –öleltem át a nyakát majd megcsókoltam. Felálltunk a kanapéról és bementünk a szobába egy kicsit huncutkodni. Másnap mindent tisztáztunk és boldogan éltünk tovább!
