Tavasz volt és a cseresznye fák gyönyörűen virágoztak. JunHonggal a barátommal, elmentünk sétálni. Kellemes idő volt így csak egy kék, egy részes ruha volt rajtam. Párom, mint mindig nagyon elegánsan öltözködött, hisz a családi háttere megköveteli. JunHongék szülei nagyon gazdagok voltak, ahogy a fiuk is. Én nem a pénz miatt voltam együtt vele. A személyiségébe szerettem bele. Egy tökéletes pasi, tökéletes kisugárzással.
JunHonggal elmentünk sétálni. Egy parkhoz értünk ami a Han-folyó mellett volt. Leültünk egy padra és csak beszélgettünk. Mindenféléről, nem volt konkrét témánk. Imádom, hogy ugyanaz az érdeklődési körünk. Még Nap lemente kor is csak ültünk és beszélgettünk. A Nap gyönyörűen tükröződött vissza a víz felszínről. A parkban nem volt senki sem vagy ha mégis voltak nem a közelünkben.
- Olyan gyönyörű a Nap lemente. – mondtam.
- Te sokkal gyönyörűbb vagy!
- Régen voltam itt. 5 éves koromban jutottam el ide a Han-folyóhoz. Utána már nem volt lehetőségem rá...
- Miért? – simított végig arcomon.
- Elköltöztünk Koreából... de ezt már mondtam neked.
- Nem emlékszem rá. Mikor?
- Múlt héten szerdán. Miután szeretkeztünk.
- Akkor azért nem emlékszem rá mert szeretkezés után mondtad.
- Kösz...
Az ölébe ültem így egymással szembe kerültünk. Átkaroltam nyakát majd megcsókoltam. JunHong közelebb húzott magához, hogy elmélyíthesse a csókunkat. Nyelvem utat tört magának párom száj üregébe. Egy kicsit meglepődött, hogy most én kezdeményeztem. Egy kicsit közelebb másztam hozzá és a fenekemmel éreztem JunHong már kemény hímtagját.
- Kérsz fagylaltot? – kérdeztem.
- Igen.
- Maradj itt mindjárt hozom.
Lemásztam róla majd ott hagytam a padon felizgulva. Vettem 2-2 gombóc tölcséres fagylaltot. Visszamentem majd JunHong mögé lopóztam és nyakába csókoltam. Halkan felnyögött majd átfontam nyaka körül a kezemet és úgy csókoltam tovább nyakát. Partnerem egy-két halk nyögést engedett meg magának majd elhúzódott és maga mellé húzott a padra. Elvette a fagyit majd elkezdte enni. Én fél óráig nyamnyogtam rajta csak, hogy a jelenleginél jobban felizgassam szerelmemet. Imádok vele olyan dolgokat enni amivel fel tudom izgatni. Kínozom ezzel nem is kicsit. Amikor végeztem szerelmem szemébe néztem, ami vágytól csillogott. Elmosolyodtam majd felálltam és elindult a park egy sűrű fás részéhez. JunHong utánam rohant átkarolta a derekamat és mivel olyan nagy lendülettel jött mind a ketten elestünk. Partnerem felém tornyosult majd elkezdett csókolgatni. Lábam közé férkőzött és ágyékát nőiességemhez nyomta.
- JunHong! – nyögtem halkan.
- Menjünk haza!
- Hozzád, nekem otthonnak a szüleim.
- Nekem is. Menjünk el egy hotelbe.
- Nincs annyi pénzem.
- Ki mondta, hogy te fizeted?
- Ki egyezett bele?
Mindketten elnevettük magunkat majd kocsiba ültünk és elmentünk egy közeli hotelbe. Kiszálltunk majd bementünk és a recepcióhoz vettük az irányt.
- Jó estét kívánok! Miben segíthetek? – kérdezte a pultos hölgy akinek a szabadottnál jobban ki volt rakva a melle.
- Egy lakosztályt szeretnénk ki venni ma estére. – mondta JunHong.
- Külön szoba legyen? – kérdezte a pultos.
- De az drága csak egy estére. – mondtam.
- Kicsim miattad megéri az a sok pénz. Egy szobás és egy ágyas. Egy párt alkotunk és egy kicsit romantikázni akarunk. A pénz nem érdekel a legjobbat ajánlja nekünk.
- Van egy üres szerelmes lakosztály.
- Az mit tartalmaz? – kérdezte JunHong.
- A legjobbakat. Eper, pezsgő a hűtőben. Rózsa mindenhol. A fürdőben gyertyák vannak elhelyezve. A hálóban a piros és a fehér szín uralkodik. A párnán csokoládé található. Az éjjeli szekrényben óvszer. Egy fehér franc áll rendelkezésre amihez piros selyem takaró tartozik. – mondta a csaj.
- Ez jól hangzik. Ki vesszük. – mondta JunHong.
JunHong elintézte a dolgokat majd fizetett és indultunk volna fel felé, de a pultos csaj magához hívott. Odamentem addig szerelmem lehívta a liftet.
- A hálószobában van egy gardrób. Az éjjeli szekrénnyel szemben alul van egy kisebb szekrény. A zárban van egy kulcs. Nyissa ki és vegye fel! Garantált, hogy a párja jobban beindul. A feketét vegye fel, a pirosat haza viheti.
- Köszönöm, de miért kapom?
- A ház ajándéka.
Még egyszer megköszöntem majd JunHong mellé álltam. Megfogta a kezemet majd bementünk a liftbe. Amint becsukódott az ajtó egymásnak estünk. Hevesen csókolgattuk egymást. JunHong benyúlt ruhám alá majd fenekemet kezdte el simogatni. Csókunkba mosolyogtam majd átkaroltam a nyakát és közelebb húztam magamhoz. Hasam aljánál éreztem szerelmem férfiasságát. Azonban egyből szétrebbentünk amikor kinyílt az ajtó és egy aranyos idős pár csatlakozott hozzánk. JunHong és közém beállt a pár. Mellettem egy tükör volt és láttam szerelememet. Megigazítottam a sminkemet és láttam, hogy JunHong végig néz rajtam. Szemei viszont megakadtak fenekemen és ajkába harapott. Ezt az egészet láttam a tükörből. JunHong végül észrevettem, hogy nézem. Elmosolyodott majd zavartan megvakarta tarkóját. Aztán megállt lift, kiszálltunk majd egyből a lakosztályhoz vettük az irányt. Bementünk majd én egyből a háló vettem az irányt kivettem a ruhát majd besiettem a fürdőbe és bezártam az ajtót.
- Bea mi a baj?
- Semmi édes. Csak feküdj le az ágyra. Mindjárt megyek is.
Gyorsan magamra kaptam a fekete ruhát. Egy latex cica nadrág és egy szintén latex topp volt. A hasamat teljesen felfedte. A mellemet alig takarta. El sem hiszem, hogy jó méret. Hisz én nem olyan alkat vagyok, mint az ázsai lányok. Kimentem és JunHong az ágyon feküdt. Amint meglátott megnyalta ajkait.
- Mi ez a ruha?
- Nem tetszik?
- Azt egy szóval sem mondtam. Na gyere ide!
Megpaskolta maga mellett az ágyat majd odamentem és az ágyra másztam. JunHong magára húzott majd egyből levette a toppomat. Végigsimított a hátamon majd ajkaihoz húzott egy szenvedélyes csókra. Levettem pulcsiját majd pólóját is és végigcsókoltam testén. Amikor hasaaljához értem kicsatoltam övét majd lehúztam nadrágját. Ajkaim újra mellkasára és hasára tapadtak miközben kezemmel, boxerén keresztül simogattam férfiasságát.
- Miért csinálod ezt velem?
- Sss... csak lazulj JunHong és élvezz engem.
- Az nem fog menni.
Amint kimondta utolsó szavát megfordultunk így alulra kerültem. Kikapcsolta a melltartómat majd levette a nadrágomat. Végigcsókolta hasamat majd melleimre tapadt. Csókolgatta puszilgattam és simogatta. Egy cseppet sem akart nekem fájdalmat okozni. Löktem egyet csípőmön mire mindketten felnyögtünk, de JunHong nyögése még jobban beindított. Levette magáról a boxerét majd rólam a bugyit. Nőiességemhez hajolt majd nyelvével kényeztetni kezdte csiklómat. Pár perc múlva nyelvét már hüvelyemben éreztem.
- Jhun... JhunHong!
Láttam, hogy ő csak elvigyorodik majd végig nyal nőiességemen végül belső combomat kezdi el simogatni. Később szintén belső combomat halmozta el sok-sok apró puszival. Aztán nyelvével újra hüvelyembe kalandozott.
- JunHong!
Partnerem ahogy meghallotta nevét felmordult majd ajkaimhoz tért. Megcsókolt közben alsó ajkamba harapott. Én is visszaharaptam, de egy kicsit erősebben. Egyik keze a mellemet masszírozta míg a másik keze levándorolt combom közé és óvatos mozdulatokkal simogatta csiklómat. Nagyokat nyögtem miközben JunHong egyre jobban gyorsította a tempót.
- Jhun... JhunHooong... ahh... el fogok.
Nyögtem egyre többet munkálkodó kezei alatt. JunHong lassan belém hatolt miután felhúzta magára az óvszert. Kezét a hátam alá vezette majd egy lökéssel beljebb csusszant hüvelyemben. Amint bólintottam, hogy már teljesen megszoktam méretét lassan és érzékien mozogni kezdett.
- Ahh... gyorsabban, kérlek!
Szerelmem eleget tett kérésemnek és gyorsított a tempónkon, de ugyan olyan érzéki és szenvedélyes volt. Kezei vagy melleimet vagy az oldalamat simogatták.
JunHong ismét gyorsított a tempón és éreztem, hogy nem soká elérem a gyönyör kapuját. Egyre hangosabbakat nyögtem és néha JunHong ajkai közül is kiszaladt egy-egy igazán férfias nyögés.
- Mhhm... igen... ahh...
Az élvezettől csak ennyit tudtam kinyögni. Egyszerűen nem tudtam mit csinálni, hol JunHong hátát karmolásztam, hol a lepedőt markolásztam. De amikor eltalálta azt a bizonyos pontot még levegőt is elfejeltettem venni.
- Ahh... JunHong... nem... nehhm... bí... bírohhm... gyorsabban, kélrek! Mhhmm...
JunHongot egyre jobban feltüzelte nyögéseim és az, hogy nevét nyögöm. Hallottam, hogy egyre gyorsabban kezdte venni a levegőt.
- Bea! Kicsim... ahh...
Hagyta el egy mély férfias nyögés száját és nekem ennyi elég is volt, hogy elérjem a csúcsot. A hátam megfeszült és erősebben markoltam a lepedőt. Szerelmem nevét nyögve élveztem majd pár lökés múlva ő is elélvezett. JunHong lihegve dőlt mellkasomra majd ujjaimat egyből hajtincsei közé futtattam. Percekig nem szóltunk semmit csak így feküdtünk az ágyban. Nem soká felemelte a fejét majd megcsókolt és az oldalamat kezdte el simogatni
- Ez tökéletes volt JunHong, köszönöm.
- Csodálatos voltál, Bea! Szeretlek!
- Szeretlek!
JunHong kihúzódott belőlem majd levette az óvszert, kidobta és visszafeküdt mellém. Amint betakart egyből mellé bújtam és a fejemet mellkasára tettem. Pár perc múlva egymás karjaiban aludtunk el.
2014. május 31., szombat
Szabó Victoria - Kai
- JongIn nem érdekelsz! Folyton ez van. Haza jössz és azt mondod, hogy fáradt. Jó elhiszem, hogy fáradt vagy a sok próba miatt, de azért rám is figyelhetnél. Velem is törődhetnél! Tudod mennyire fáj amikor egyáltalán nem is foglalkozol velem? – kérdeztem könnyezve.
- Viki... kérlek érts meg! Fáradt vagyok és most nincs kedvem szeretkezni. – mondta.
Odament az ágyhoz majd lefeküdt arra és becsukta szemeit. Odaosontam hozzá majd rámásztam és ütögetni kezdtem a mellkasát. Nem erősen gyengéden csak, hogy észrevegyen.
- Ne legyél már velem ennyire köcsög! – kezdtem el hisztizni.
- Viki! Fáradt vagyok! Nem érdekel, hogy szexelni szeretnék! Én aludni akarok! – mondta idegesen.
Lelökött magáról én pedig a földre estem és nagyon beütöttem a fenekemet. Bement a fürdőbe majd becsapta az ajtót. Felültem az ágyra majd egy kicsit gondolkodni kezdtem. Miért? Miért ilyen? Miért teszi ezt velem? Még sose kiabált velem. Jó megértem, hogy fáradt, de... na jó én vittem túlzásba a dolgot, de már több, mint 3 hónapja elhanyagol... Utoljára a születésnapján, január 14.én voltunk úgy együtt most meg már május van... Már nem szeret? Más csaj tetszett meg neki? Megcsal? De akkor miért nem mondja el? Megértem... engem már megunt 2 és fél év együtt járás után. Nem verném ki a balhét... csak egy kicsit. Csajból vagyok és rosszul esik ha nem törődnek velem, ja és még képes vagyok magamtól kitalálni dolgokat, mint most, hogy megcsal, de csak fáradt, állítólag... Elvetettem az összes gondolatot azzal kapcsolatban, hogy JongIn megcsal. Felálltam az ágyról majd bementem a fürdőbe a hálóingemért azaz szerelmem régi pólójáért. Amint beléptem láttam, hogy JongIn zuhanyzik, de a kabin ajtaja nincs elhúzva. Teljes meztelenséggel állt ott és ahogy a víz cseppek végig folytak bronz bőrén egyszerűen nem bírtam magam visszafogni. Mivel az előbb vesztünk össze nem tehettem semmit csak ajkamba haraptam és miközben átöltöztem a pizsamámba feltűnés nélkül legeltettem szemeim azon a tökéletes emberen aki épp zuhanyzik. Sóhajtottam egy nagyot majd kikapcsoltam a melltartómat. A szemem sarkából láttam, hogy JongIn egy huncut mosolyra húzza ajkait. Legszívesebben odamennék hozzá és bocsánatot kérnék csak, hogy egész este csókolgathassam azokat vastag ajkakat. Magamra kaptam a hálóingemet majd fogat mostam. Imádom, hogy még a tükörből is lehetett látni ahogyan zuhanyzik. Kilépett a kabinból, de nem csavarta maga köré a törölközőt egyből hanem egy kicsit állt egy helyben. A tükörből láttam, hogy JongIn szemei fenekemre tévednek és beszívja alsó ajkát. Ezen egy kicsit elmosolyodtam. Kész lettem a fog mosással és JongIn drága még mindig meztelenül állt a fürdőszoba kellős közepén. Végignéztem rajta amikor szemeim hímtagjához értek elmosolyodtam majd egy lépést tettem felé ahogy partnerem is. Ő is végigvezette tekintetét testemen és, mint aki átlát falatnyi ruhámon úgy húzódik ajka egyre szélesebbre. A hálóingnek mondható póló éppen, hogy csak a fenekemig ért. Szemeibe néztem és azokban látni lehetett a vágyat amit most visszafojt. Rámosolyogtam majd hátra léptem egyet és kimentem a helyiségből. Befeküdtem az ágyba majd nem soká csatlakozott JongIn is. Meleg volt, még este is ezért csak egy vékony takaróval takaróztunk be.
Az ágy közvetlenül az ajtó mellett volt a falnál. Én aludtam belül, JongIn pedig kívül. Az ágy mellett egy könyvespolc, mellette egy nagy fehér, bőr kanapé. Azzal szemben 2 íróasztal. Az asztal és a kanapé között van egy nagyon nagy ablak, ami csodálatos kilátást ad a tájra meg este a városra, nappal pedig sok-sok fényt enged be. Az ággyal szemben van egy nagy televízió amit alig használunk hisz a nappaliban szoktuk nézni.
Mielőtt szerelmem leoltotta volna a lámpát, felé fordultam és még utoljára végig néztem rajta. A szemem megakadt hímtagja környékén, ami egy kisebb sátrat állított fel magának. Ezen egy kicsi el kuncogtam magam. Lehet meghallottam mert felém fordult. Alvást színleltem majd leoltotta a lámpát. Ezután tényleg aludni készültem, de egyszer csak megéreztem valamit. JongIn mozogni kezdett, egy kicsit megállt majd megint végül egy halk nyögést hallottam. Már éppen készültem volna leszidni, hogy hagyjon aludni, de ekkor meg sem tudtam mozdulni. Teljesen lefagytam miután rájöttem mi is történt az előbb.
- Jó éjt kicsim! – suttogtam ajkaimra majd nyomott rá egy hosszú puszit és elaludt.
Reggel a Nap első sugaraival keltem. Felültem és csak bámultam ki a fejemből. Még mindig nem tudom felfogni, hogy JongIn mit is csinált este. Nekem ez túl sok volt, szem tanúja vagyis fül tanúja voltam JongIn maszturbálásának. Ez hülyeség... „Biztosan csak álmodtam.” – gondoltam ezt mielőtt észrevettem volna a takarón egy foltot. Kipattantam az ágyból, ki akartam szaladni a szobából, hogy megmossam az arcomat vagy megpróbáljam elfelejteni a dolgot, de az ajtó megállított. Csukva volt és lefejeltem a kemény fából készült táblát.
- Viki... kicsim jól vagy? – ugrott mellém JongIn.
- Ne érj hozzám. – mondtam majd kinyitottam az ajtót és a fürdőszobába zárkóztam.
- Viki... most mit tettem? Ha még mindig az esti veszekedésünk a baj, akkor sajnálom! – mondta.
- Nem az a bajom! De jó, hogy azért is bocsánatot kérsz. – mondtam.
- Akkor mi a baj? – kérdezte.
- Mi a baj? Még kérdezed? – kérdeztem idegesen majd kinyitottam az ajtót.
- Nem értelek Viki... – mondta.
- Este... maszturbáltál. Fent voltam és mindent hallottam. – mondtam.
- Ez ennyire a baj? – kérdezte. – Te nem szoktál?
- Nem, nem szoktam, mert van egy pasim, aki „kielégít”. Mindegy nem az a baj, hogy maszturbáltál. Hanem, hogy előtte visszautasítottál. – mondtam. – Hozzám nem volt erőd, de ahhoz volt?
- Most ne, hogy már belehalj abba, hogy visszautasítottalak. – mondta idegesen.
- Ebbe nem halok bele, de már több, mint 3 hónapja visszautasítasz. Ez tudod milyen rossz nekem? – kérdeztem már én is idegesen.
- Könyörgöm fáradt vagyok! – mondta.
- Mondd meg őszintén, hogy nem szeretsz és hagyjuk békén egymást! – mondtam.
Indultam volna a lépcső felé, de JongIn visszahúzott a szobába és az ágyra dobott. Rám mászott majd ajkaimhoz hajolt és vadul csókolni kezdte azokat. Annyira erős volt, hogy felszakította a számon a bőrt és vérezni kezdett. Éreztem, hogy a nyakam irányába folyik. JongIn lenyaltam majd megcsókolt. Letépte rólam a bugyit majd ágyékát nőiességemhez nyomta. Próbáltam volna ellökni magamtól, de kezeimet erősen nyomta az ágyhoz.
- JongIn hagyj békén! – mondtam. Nem hallgatott rám csak nyakamat csókolta. – Kérlek!
- Nem! Megmutatom, hogy igen is szeretlek! – mondta.
- Nem kell. Hiszek neked. Kérlek engedj el! – mondtam majd erősen megszorította a csuklómat amitől könnyezni kezdtem. – Ez fáj!
Egyáltalán nem hallgatott rám. Még akkor sem engedett el amikor már sírtam. Nem hiszem el! Szeretnék JongInnel szeretkezni, de nem így...
- Kim JongIn! Engedj el, de rögtön! – kiabáltam.
Ekkor elengedett, ellöktem magamtól majd berohantam a fürdőbe. Bezártam az ajtót majd vártam, hogy JongIn elmenjen otthonról. Eddig nem féltem tőle, de most már igen. Még álmomban sem gondoltam volna, hogy egyszer képes lenne megerőszakolni. Ha nem kiabálok rá biztos megtette volna.
Már napok, hetek teltek el, hogy JongInnel nem is beszélünk. Már nem félek tőle. Semmilyen kapcsolatom nincs vele. Nem beszélünk, nem mosolygunk egymásra semmi... Mintha nem is ismernénk csak együtt lakunk és együtt alszunk. Hihetetlen, hogy amit tett akkor JongIn nem keltett bennem semmi negatív érzelmet. Ennek ellenére ugyanúgy szeretem. Még most is úgy gondolom, hogy nekem ő az igazi. Reggelente felkelek, reggelit csinálok, zuhanyzok addig JongIn is felkel megreggelizik és mire én kész vagyok a fürdőszobai teendőimmel szerelmem már otthon sincs. Fáj, hogy ennyire távolság tartóak vagyunk egymással. 6 hete nem mutatunk egymás iránt semmi érdeklődést. A kapcsolatunk zátonyra futott... eljött a vége nincs visszaút... Sajnálom, hogy több, mint 2 és fél évet boldogságban éltünk és a kapcsolatunk egyik napról a másikra megromlott. Ma este megpróbálom rendbe hozni a kapcsolatunkat! Nem érdekel! Akkor is próbálkozni fogok ha JongIn nem is akar kibékülni!
Felkaptam egy minishortot és egy sport melltartót majd lementem a konyhába és főzni kezdtem. Nem vagyok valami konyha tündér, de azért megpróbálkozok valamit összehozni. Hamar megcsináltam JongIn kedvencét majd a desszerten gondolkodtam. Az órára néztem és még volt 4 órám megcsinálni. Gyorsan magamra kaptam egy bemelegítő nadrágot és elmentem a boltba. Vettem vanília, eper, puncs és csokoládé fagylaltot mellé még egy kis epret. Haza mentem és ledöbbentem mikor láttam, hogy fél óra múlva jön JongIn. Megmelegítettem a vacsorát, amit már megfőztem majd tálaltam. Gyorsan átöltöztem egy farmer minishortba és egy kék atlétába. Amint kész lettem hallottam a kulcs csomójának csörgését és a zár kattanását. Az előszobába siettem majd láttam JongIn aranyos arcát.
- Szia! – mosolyogtam rá. Nem válaszolt. Miért is ne? Nem kell válaszolni ha köszönnek az embernek... – Remélem éhes vagy! A kedvencedet főztem.
- Kösz nem kell! – rúgta le cipőjét majd a lépcső felé vette az irányt és bement a szobába.
Szuper! Ezért készülődhettem majdnem egész délután... Leültem a nappaliba a kanapéra majd felhúztam a lábamat, átöleltem a térdemet és sírni kezdtem. Miért csinálja ezt velem?
Ezen a kapcsolaton már nem lehet segíteni! ...
Elpakoltam majd megfogtam egy doboz fagyit, visszaültem a nappaliba, bebugyoláltam magam egy takaróba majd néztem valami filmet. Miért is ne romantikus volt és én elbőgtem magam... Mintha tudná a tévé milyen a hangulatom. Amint vége lett a filmek és én kisírtam szemeimet, visszaraktam a mélyhűtőbe a megmaradt fagyit majd felmentem és lezuhanyoztam. Most este igazán meleg volt ezért csak egy bugyiba és egy sport melltartóba aludtam. JongIn már az ágyban feküdt amikor én kész lettem. Lekapcsolta az éjjeli lámpát majd hátat fordított nekem. Megvárt volna amíg én is ágyba kerülök? Ha igen akkor ez nagyon kedves tőle... Uram Isten mintha még csak most ismertem volna meg és nekem tetszik, csak ő nem foglalkozik velem. Nem tudtam mit csinálni, nem jött álom a szememre, így unalomból ujjaimat fel s le húztam a hasamon. Ha jobban belegondolunk nem szeretkeztem már 4 és fél hónapja... Bal kezem mellemre csusszant míg a jobb nőiességemhez. Bevezettem bugyimba majd csikómhoz. Simogatni kezdtem ami halk nyögéseket váltott ki belőlem. Ujjaim akaratlanul is hüvelyembe vándoroltak. Bal kezem sport melltartóm alákúszott... Nyílásomban mozgatni kezdtem 2 később 3 ujjamat, ami hangos nyögéseket váltott ki belőlem. Ha JongInnek szabad volt, akkor nekem is az. Lerúgtam magamról a bugyimat majd gyorsabban mozgattam ujjaimat. Lehunytam szemeimet majd az utolsó szenvedélyes együtt létünkre gondoltam. Egyszer csak megéreztem egy meleg kezet az enyémen. Kihúzta ujjaimat majd az övére váltotta fel. Felnyögtem majd kinyitottam szemeimet. Nem soká éreztem egy másik meztelen mellkast az enyémhez nyomódni. Pár perc múlva egy kemény, vastag és hosszú dolog nyomódott nőiességemhez.
- Miért csináltuk ezt egymással? – tette fel halkan JongIn a kérdést.
- Nhhheemm... tuhh... tudom... – sóhajtottam.
- Én se... – mondta majd belém hatolt.
Hangosat nyögtem mikor megéreztem ezt a kitöltő érzést. Régen voltunk ilyen pozícióba. Várt egy kicsit, hogy megszokjam majd mikor készen álltam bólintottam egyet és mozogni kezdett. Egyáltalán nem volt olyan, mint amikor meg akarta mutatni mennyire is szeret. Ebbe a JongInbe szerettem bele és én ezt fogom szeretni akármennyire is ideges, fáradt vagy erőszakos... Ajkaival az enyémekre tapadt majd gyengéden rájuk harapott.
- Szeretlek! – nyögtem mikor elérte azt a bizonyos pontot.
- Tudom! – nyomott egy puszit homlokomra.
JongIn gyorsított a tempón én pedig próbáltam minél több hangos nyögést visszafojtani.
- Viki... kicsim ne fogd vissza magad! – súgta fülembe.
- Jóhh mhhajd mhhegpróhhbálom... – mondtam.
Szerelmem lökött egy nagyot csípőjén. Ennyi kellet nekem ahhoz, hogy elérjem a gyönyör kapuját.
- JongIn! – szerelmem nevét nyögve élveztem el.
- Viki... Ez az! Imádlak! – nyögte.
Pár másodperc múlva hallottam egy igazán férfias nyögést JongIn torkából felszakadni. Nyomott még párat erőtlenül közben szenvedélyesen csókolta ajkaimat.
- Végre visszatértél hozzám! – túrtam szőke hajába.
- Én vagyok a te elveszett báránykád, aki szerencsésen megtalált. – mosolygott majd nyomott egy puszit ajkaimra.
Kihúzódott belőlem majd levette az óvszert amit utána egyből ki is dobott a kukába. Visszabújt mellém majd betakaróztunk. Hozzábújtam majd apró puszikkal hintettem izzadt mellkasára.
- Ezért még kapni fogsz. – suttogta.
- Miért? – kérdeztem.
- Amiért felkeltettél. – kuncogott.
- Azt ne mondd, nem örültél annak, hogy így keltettelek fel. – mosolyogtam.
- Azt egy szóval se mondtam. – nevetett halkan. – Tényleg a kedvencemet főzted?
- Igen. Ehettél volna belőle, ha nem utasítasz vissza. – mondtam.
- Mi az, hogy ehettem volna? – kérdezte.
- Mérges voltam rád amiért én próbáltam volna békülni, de te meg nem és odaadtam a két kutyámnak... – mondtam. – Sajnálom...!
- Egy közös vacsorával akartál volna békülni? – kérdezte.
- Igen. – mondtam. – Csak a desszert maradt meg.
- Abból kaphatok? – kérdezte.
- Most? Hajnali fél 1 órakor? – kérdeztem.
- Igen. – mondta.
- Akkor gyere! – mondtam.
Kikeltünk az ágyból, felvettük a köntöseinket majd lementünk a konyhába és elkészítettem az egyszerű kis nassolni valót. Felmentünk a szobába, visszafeküdtünk az ágyba majd megettük. Egy ideig hosszasan csókolgattuk egymást majd leoltottunk az éjjeli lámpát és összebújva elaludtunk.
Ezen a kapcsolaton igenis lehetett és lehet segíteni! ...
- Viki... kérlek érts meg! Fáradt vagyok és most nincs kedvem szeretkezni. – mondta.
Odament az ágyhoz majd lefeküdt arra és becsukta szemeit. Odaosontam hozzá majd rámásztam és ütögetni kezdtem a mellkasát. Nem erősen gyengéden csak, hogy észrevegyen.
- Ne legyél már velem ennyire köcsög! – kezdtem el hisztizni.
- Viki! Fáradt vagyok! Nem érdekel, hogy szexelni szeretnék! Én aludni akarok! – mondta idegesen.
Lelökött magáról én pedig a földre estem és nagyon beütöttem a fenekemet. Bement a fürdőbe majd becsapta az ajtót. Felültem az ágyra majd egy kicsit gondolkodni kezdtem. Miért? Miért ilyen? Miért teszi ezt velem? Még sose kiabált velem. Jó megértem, hogy fáradt, de... na jó én vittem túlzásba a dolgot, de már több, mint 3 hónapja elhanyagol... Utoljára a születésnapján, január 14.én voltunk úgy együtt most meg már május van... Már nem szeret? Más csaj tetszett meg neki? Megcsal? De akkor miért nem mondja el? Megértem... engem már megunt 2 és fél év együtt járás után. Nem verném ki a balhét... csak egy kicsit. Csajból vagyok és rosszul esik ha nem törődnek velem, ja és még képes vagyok magamtól kitalálni dolgokat, mint most, hogy megcsal, de csak fáradt, állítólag... Elvetettem az összes gondolatot azzal kapcsolatban, hogy JongIn megcsal. Felálltam az ágyról majd bementem a fürdőbe a hálóingemért azaz szerelmem régi pólójáért. Amint beléptem láttam, hogy JongIn zuhanyzik, de a kabin ajtaja nincs elhúzva. Teljes meztelenséggel állt ott és ahogy a víz cseppek végig folytak bronz bőrén egyszerűen nem bírtam magam visszafogni. Mivel az előbb vesztünk össze nem tehettem semmit csak ajkamba haraptam és miközben átöltöztem a pizsamámba feltűnés nélkül legeltettem szemeim azon a tökéletes emberen aki épp zuhanyzik. Sóhajtottam egy nagyot majd kikapcsoltam a melltartómat. A szemem sarkából láttam, hogy JongIn egy huncut mosolyra húzza ajkait. Legszívesebben odamennék hozzá és bocsánatot kérnék csak, hogy egész este csókolgathassam azokat vastag ajkakat. Magamra kaptam a hálóingemet majd fogat mostam. Imádom, hogy még a tükörből is lehetett látni ahogyan zuhanyzik. Kilépett a kabinból, de nem csavarta maga köré a törölközőt egyből hanem egy kicsit állt egy helyben. A tükörből láttam, hogy JongIn szemei fenekemre tévednek és beszívja alsó ajkát. Ezen egy kicsit elmosolyodtam. Kész lettem a fog mosással és JongIn drága még mindig meztelenül állt a fürdőszoba kellős közepén. Végignéztem rajta amikor szemeim hímtagjához értek elmosolyodtam majd egy lépést tettem felé ahogy partnerem is. Ő is végigvezette tekintetét testemen és, mint aki átlát falatnyi ruhámon úgy húzódik ajka egyre szélesebbre. A hálóingnek mondható póló éppen, hogy csak a fenekemig ért. Szemeibe néztem és azokban látni lehetett a vágyat amit most visszafojt. Rámosolyogtam majd hátra léptem egyet és kimentem a helyiségből. Befeküdtem az ágyba majd nem soká csatlakozott JongIn is. Meleg volt, még este is ezért csak egy vékony takaróval takaróztunk be.
Az ágy közvetlenül az ajtó mellett volt a falnál. Én aludtam belül, JongIn pedig kívül. Az ágy mellett egy könyvespolc, mellette egy nagy fehér, bőr kanapé. Azzal szemben 2 íróasztal. Az asztal és a kanapé között van egy nagyon nagy ablak, ami csodálatos kilátást ad a tájra meg este a városra, nappal pedig sok-sok fényt enged be. Az ággyal szemben van egy nagy televízió amit alig használunk hisz a nappaliban szoktuk nézni.
Mielőtt szerelmem leoltotta volna a lámpát, felé fordultam és még utoljára végig néztem rajta. A szemem megakadt hímtagja környékén, ami egy kisebb sátrat állított fel magának. Ezen egy kicsi el kuncogtam magam. Lehet meghallottam mert felém fordult. Alvást színleltem majd leoltotta a lámpát. Ezután tényleg aludni készültem, de egyszer csak megéreztem valamit. JongIn mozogni kezdett, egy kicsit megállt majd megint végül egy halk nyögést hallottam. Már éppen készültem volna leszidni, hogy hagyjon aludni, de ekkor meg sem tudtam mozdulni. Teljesen lefagytam miután rájöttem mi is történt az előbb.
- Jó éjt kicsim! – suttogtam ajkaimra majd nyomott rá egy hosszú puszit és elaludt.
Reggel a Nap első sugaraival keltem. Felültem és csak bámultam ki a fejemből. Még mindig nem tudom felfogni, hogy JongIn mit is csinált este. Nekem ez túl sok volt, szem tanúja vagyis fül tanúja voltam JongIn maszturbálásának. Ez hülyeség... „Biztosan csak álmodtam.” – gondoltam ezt mielőtt észrevettem volna a takarón egy foltot. Kipattantam az ágyból, ki akartam szaladni a szobából, hogy megmossam az arcomat vagy megpróbáljam elfelejteni a dolgot, de az ajtó megállított. Csukva volt és lefejeltem a kemény fából készült táblát.
- Viki... kicsim jól vagy? – ugrott mellém JongIn.
- Ne érj hozzám. – mondtam majd kinyitottam az ajtót és a fürdőszobába zárkóztam.
- Viki... most mit tettem? Ha még mindig az esti veszekedésünk a baj, akkor sajnálom! – mondta.
- Nem az a bajom! De jó, hogy azért is bocsánatot kérsz. – mondtam.
- Akkor mi a baj? – kérdezte.
- Mi a baj? Még kérdezed? – kérdeztem idegesen majd kinyitottam az ajtót.
- Nem értelek Viki... – mondta.
- Este... maszturbáltál. Fent voltam és mindent hallottam. – mondtam.
- Ez ennyire a baj? – kérdezte. – Te nem szoktál?
- Nem, nem szoktam, mert van egy pasim, aki „kielégít”. Mindegy nem az a baj, hogy maszturbáltál. Hanem, hogy előtte visszautasítottál. – mondtam. – Hozzám nem volt erőd, de ahhoz volt?
- Most ne, hogy már belehalj abba, hogy visszautasítottalak. – mondta idegesen.
- Ebbe nem halok bele, de már több, mint 3 hónapja visszautasítasz. Ez tudod milyen rossz nekem? – kérdeztem már én is idegesen.
- Könyörgöm fáradt vagyok! – mondta.
- Mondd meg őszintén, hogy nem szeretsz és hagyjuk békén egymást! – mondtam.
Indultam volna a lépcső felé, de JongIn visszahúzott a szobába és az ágyra dobott. Rám mászott majd ajkaimhoz hajolt és vadul csókolni kezdte azokat. Annyira erős volt, hogy felszakította a számon a bőrt és vérezni kezdett. Éreztem, hogy a nyakam irányába folyik. JongIn lenyaltam majd megcsókolt. Letépte rólam a bugyit majd ágyékát nőiességemhez nyomta. Próbáltam volna ellökni magamtól, de kezeimet erősen nyomta az ágyhoz.
- JongIn hagyj békén! – mondtam. Nem hallgatott rám csak nyakamat csókolta. – Kérlek!
- Nem! Megmutatom, hogy igen is szeretlek! – mondta.
- Nem kell. Hiszek neked. Kérlek engedj el! – mondtam majd erősen megszorította a csuklómat amitől könnyezni kezdtem. – Ez fáj!
Egyáltalán nem hallgatott rám. Még akkor sem engedett el amikor már sírtam. Nem hiszem el! Szeretnék JongInnel szeretkezni, de nem így...
- Kim JongIn! Engedj el, de rögtön! – kiabáltam.
Ekkor elengedett, ellöktem magamtól majd berohantam a fürdőbe. Bezártam az ajtót majd vártam, hogy JongIn elmenjen otthonról. Eddig nem féltem tőle, de most már igen. Még álmomban sem gondoltam volna, hogy egyszer képes lenne megerőszakolni. Ha nem kiabálok rá biztos megtette volna.
Már napok, hetek teltek el, hogy JongInnel nem is beszélünk. Már nem félek tőle. Semmilyen kapcsolatom nincs vele. Nem beszélünk, nem mosolygunk egymásra semmi... Mintha nem is ismernénk csak együtt lakunk és együtt alszunk. Hihetetlen, hogy amit tett akkor JongIn nem keltett bennem semmi negatív érzelmet. Ennek ellenére ugyanúgy szeretem. Még most is úgy gondolom, hogy nekem ő az igazi. Reggelente felkelek, reggelit csinálok, zuhanyzok addig JongIn is felkel megreggelizik és mire én kész vagyok a fürdőszobai teendőimmel szerelmem már otthon sincs. Fáj, hogy ennyire távolság tartóak vagyunk egymással. 6 hete nem mutatunk egymás iránt semmi érdeklődést. A kapcsolatunk zátonyra futott... eljött a vége nincs visszaút... Sajnálom, hogy több, mint 2 és fél évet boldogságban éltünk és a kapcsolatunk egyik napról a másikra megromlott. Ma este megpróbálom rendbe hozni a kapcsolatunkat! Nem érdekel! Akkor is próbálkozni fogok ha JongIn nem is akar kibékülni!
Felkaptam egy minishortot és egy sport melltartót majd lementem a konyhába és főzni kezdtem. Nem vagyok valami konyha tündér, de azért megpróbálkozok valamit összehozni. Hamar megcsináltam JongIn kedvencét majd a desszerten gondolkodtam. Az órára néztem és még volt 4 órám megcsinálni. Gyorsan magamra kaptam egy bemelegítő nadrágot és elmentem a boltba. Vettem vanília, eper, puncs és csokoládé fagylaltot mellé még egy kis epret. Haza mentem és ledöbbentem mikor láttam, hogy fél óra múlva jön JongIn. Megmelegítettem a vacsorát, amit már megfőztem majd tálaltam. Gyorsan átöltöztem egy farmer minishortba és egy kék atlétába. Amint kész lettem hallottam a kulcs csomójának csörgését és a zár kattanását. Az előszobába siettem majd láttam JongIn aranyos arcát.
- Szia! – mosolyogtam rá. Nem válaszolt. Miért is ne? Nem kell válaszolni ha köszönnek az embernek... – Remélem éhes vagy! A kedvencedet főztem.
- Kösz nem kell! – rúgta le cipőjét majd a lépcső felé vette az irányt és bement a szobába.
Szuper! Ezért készülődhettem majdnem egész délután... Leültem a nappaliba a kanapéra majd felhúztam a lábamat, átöleltem a térdemet és sírni kezdtem. Miért csinálja ezt velem?
Ezen a kapcsolaton már nem lehet segíteni! ...
Elpakoltam majd megfogtam egy doboz fagyit, visszaültem a nappaliba, bebugyoláltam magam egy takaróba majd néztem valami filmet. Miért is ne romantikus volt és én elbőgtem magam... Mintha tudná a tévé milyen a hangulatom. Amint vége lett a filmek és én kisírtam szemeimet, visszaraktam a mélyhűtőbe a megmaradt fagyit majd felmentem és lezuhanyoztam. Most este igazán meleg volt ezért csak egy bugyiba és egy sport melltartóba aludtam. JongIn már az ágyban feküdt amikor én kész lettem. Lekapcsolta az éjjeli lámpát majd hátat fordított nekem. Megvárt volna amíg én is ágyba kerülök? Ha igen akkor ez nagyon kedves tőle... Uram Isten mintha még csak most ismertem volna meg és nekem tetszik, csak ő nem foglalkozik velem. Nem tudtam mit csinálni, nem jött álom a szememre, így unalomból ujjaimat fel s le húztam a hasamon. Ha jobban belegondolunk nem szeretkeztem már 4 és fél hónapja... Bal kezem mellemre csusszant míg a jobb nőiességemhez. Bevezettem bugyimba majd csikómhoz. Simogatni kezdtem ami halk nyögéseket váltott ki belőlem. Ujjaim akaratlanul is hüvelyembe vándoroltak. Bal kezem sport melltartóm alákúszott... Nyílásomban mozgatni kezdtem 2 később 3 ujjamat, ami hangos nyögéseket váltott ki belőlem. Ha JongInnek szabad volt, akkor nekem is az. Lerúgtam magamról a bugyimat majd gyorsabban mozgattam ujjaimat. Lehunytam szemeimet majd az utolsó szenvedélyes együtt létünkre gondoltam. Egyszer csak megéreztem egy meleg kezet az enyémen. Kihúzta ujjaimat majd az övére váltotta fel. Felnyögtem majd kinyitottam szemeimet. Nem soká éreztem egy másik meztelen mellkast az enyémhez nyomódni. Pár perc múlva egy kemény, vastag és hosszú dolog nyomódott nőiességemhez.
- Miért csináltuk ezt egymással? – tette fel halkan JongIn a kérdést.
- Nhhheemm... tuhh... tudom... – sóhajtottam.
- Én se... – mondta majd belém hatolt.
Hangosat nyögtem mikor megéreztem ezt a kitöltő érzést. Régen voltunk ilyen pozícióba. Várt egy kicsit, hogy megszokjam majd mikor készen álltam bólintottam egyet és mozogni kezdett. Egyáltalán nem volt olyan, mint amikor meg akarta mutatni mennyire is szeret. Ebbe a JongInbe szerettem bele és én ezt fogom szeretni akármennyire is ideges, fáradt vagy erőszakos... Ajkaival az enyémekre tapadt majd gyengéden rájuk harapott.
- Szeretlek! – nyögtem mikor elérte azt a bizonyos pontot.
- Tudom! – nyomott egy puszit homlokomra.
JongIn gyorsított a tempón én pedig próbáltam minél több hangos nyögést visszafojtani.
- Viki... kicsim ne fogd vissza magad! – súgta fülembe.
- Jóhh mhhajd mhhegpróhhbálom... – mondtam.
Szerelmem lökött egy nagyot csípőjén. Ennyi kellet nekem ahhoz, hogy elérjem a gyönyör kapuját.
- JongIn! – szerelmem nevét nyögve élveztem el.
- Viki... Ez az! Imádlak! – nyögte.
Pár másodperc múlva hallottam egy igazán férfias nyögést JongIn torkából felszakadni. Nyomott még párat erőtlenül közben szenvedélyesen csókolta ajkaimat.
- Végre visszatértél hozzám! – túrtam szőke hajába.
- Én vagyok a te elveszett báránykád, aki szerencsésen megtalált. – mosolygott majd nyomott egy puszit ajkaimra.
Kihúzódott belőlem majd levette az óvszert amit utána egyből ki is dobott a kukába. Visszabújt mellém majd betakaróztunk. Hozzábújtam majd apró puszikkal hintettem izzadt mellkasára.
- Ezért még kapni fogsz. – suttogta.
- Miért? – kérdeztem.
- Amiért felkeltettél. – kuncogott.
- Azt ne mondd, nem örültél annak, hogy így keltettelek fel. – mosolyogtam.
- Azt egy szóval se mondtam. – nevetett halkan. – Tényleg a kedvencemet főzted?
- Igen. Ehettél volna belőle, ha nem utasítasz vissza. – mondtam.
- Mi az, hogy ehettem volna? – kérdezte.
- Mérges voltam rád amiért én próbáltam volna békülni, de te meg nem és odaadtam a két kutyámnak... – mondtam. – Sajnálom...!
- Egy közös vacsorával akartál volna békülni? – kérdezte.
- Igen. – mondtam. – Csak a desszert maradt meg.
- Abból kaphatok? – kérdezte.
- Most? Hajnali fél 1 órakor? – kérdeztem.
- Igen. – mondta.
- Akkor gyere! – mondtam.
Kikeltünk az ágyból, felvettük a köntöseinket majd lementünk a konyhába és elkészítettem az egyszerű kis nassolni valót. Felmentünk a szobába, visszafeküdtünk az ágyba majd megettük. Egy ideig hosszasan csókolgattuk egymást majd leoltottunk az éjjeli lámpát és összebújva elaludtunk.
Ezen a kapcsolaton igenis lehetett és lehet segíteni! ...
Igaz történet
Ez az egyetlen oneshot-om/fanfiction-öm amiben az igazi nevemet és életkoromat használom. A történet részben igaz...
Márton Dorina vagyok, 15 éves és egy olyan srácba lettem szerelmes, aki számomra elérhetetlen. Édesanyám főnöke egy kínai származású fiatal ember, aki helyesebb, mint eleinte gondoltam amikor még nem láttam. Egy tipikus ázsia srác. Alacsony körülbelül olyan magas, mint én – 160 cm –, talán 10 cm magasabb. Nem olyan, mint aki az egész napját az edzőteremben tölti, de nem is hanyagolja el magát. Olyan pont jó. Bronz barna bőréhez tökéletesen passzol minden ruha amit felvesz. Szemüveges és fekete hajú, mint a legtöbb ázsiainak.
Mivel 8. osztályos vagyok eljött a pályaválasztás ideje. Egy olyan közgazdasági suliba nyertem felvételt ahol kínai nyelvet lehet tanulni. Pontosabban nekem kötelező azt tanulni mert a szakirányomba beletartozik.
Elkezdtem az új tanévet, új iskola, új társaság. Szokatlan volt a korán kelés mert az iskolám nem helyben van így bejárós vagyok. Miért is ne a kínai nyelv nehezebben akart a fejemben megmaradni, mint az angol így egy napon édesanyám főnökétől kértem segítséget a nyelv tanulásában. Ő nagyon kedvesen segített.
Miután hazaértem a suliból egyből anyáék üzletéhez vettem az irányt ahol a főnökhöz indultam. Mindig bementünk az irodába, hogy ott jobban tudjunk tanulni.
Egy nap ám szintén mentem hozzá. Vittem a cuccomat a könyveimet lapjaimat amit a tanártól kapunk órán. Már automatikusan az irodába vettem az irányt. Benyitottam, de egy ismeretlen srác volt bent. Csak meglepetten nézett rám én pedig fülig vörösödve álltam az ajtóba. Pár perc kínos csend után megérkezett az én kis külön tanárom. Az ismeretlen srác kiment mi pedig hozzáfogtunk tanulni. Leültünk az íróasztalhoz. Magyarázta a házimat, de én nem figyeltem. Csak aranyos arcát néztem. Szemeim időközben ajkaira tévedtek. Egy idő után már azt vettem észre, hogy meg akarom csókolni. Mit csinálok én?
- Mennem kell! – mondtam angolul, mivel Ő nem tud magyarul.
Nem vártam meg amíg válaszol megfogtam a táskámat majd elmentem. Haza siettem majd megtanultam. Amikor pakoltam másnapra, akkor vettem észre, hogy ott hagytam nála a kínai cuccomat. Szuper! Majd valamikor érte megyek vagy megkérem anyát, hogy hozza haza. Anya haza jött és én úgy döntöttem mivel jó idő van kimegyek az udvarra, megöntözöm a virágokat és viszek a kutyának vizet. Éppen végeztem mikor csengettek. Ajtót nyitottam és Ő állt velem szemben. Köpni nyelni nem tudtam a meglepettségtől.
- Csak elhoztam a cuccodat. – mosolygott.
- Köszönöm. – mondtam.
- Van kedved eljönni sétálni? Akkor jobban elmagyarázhatnám az anyagot vagy csak kikapcsolódás képpen. – mondta.
- Nem tudom... – kezdtem.
- Sötétedés előtt hazaérsz. – mosolyodott el.
Bementem a házba letettem a cuccomat majd megmondtam anyáéknak, hogy elmegyek az egyik „általános iskolai barátnőmmel” sétálni és, hogy sötétedés előtt haza érek. Átöltöztem majd el is indultunk. Nagyon sokat beszélgettünk és egyre közelebb kerültünk egymáshoz. Nyár volt és körülbelül fél 9kor sötétedik így sokáig tudtunk együtt lenni. Ez az együtt töltött idő fokozta bennem az iránta érzett szeretetemet. 8 órakor már otthon voltam. Elmentem fürödni és miután kész lettem megcsörrent a telefonom. Mielőtt még elváltunk volna a parkban ráparancsoltam, hogy amint haza ért hívjon fel. Felvettem és beszélgettünk még 10 percet. Boldogon kerültem ágyba majd másnap boldogan keltem fel. Elindultam a suliba majd hamar végeztem. Megnéztem a telefonomat és láttam, hogy kaptam egy sms-t, a feladója pedig Ő. Beteg lett és most ha szeretnék tanulni vele akkor a házához menjek. Így is tettem. Anyának elmondtam, hogy a főnökéhez megyek tanulni. Amint odaértem becsengettem és nem soká nyílt az ajtó. Egyből megpillantottam írtó cuki arcát. Egy sötét kék póló, egy mustár sárga csőszárú nadrág és egy torna cipő volt rajta. Bementem majd a szobájába vettük az irányt. Becsukta az ajtót majd leültünk az íróasztalhoz. Kipakoltam a cuccomat majd tanulni kezdtünk. Egy ideig tudtam csak figyelni mert megint rám jött az-az érzés, hogy meg kell csókolnom. Erre viszont már ő is vevő volt. Közeledni kezdett felém és amikor összeértek ajkaink a tegnapi ismeretlen srác zavart meg minket. El kezdett hisztizni valami. Konkrétan nem értettem mert az én kínai nyelv tudásom ehhez kevés volt. Elpakoltam a cuccomat majd elindultam a kijárat felé.
- Dori kérlek ne menj el! – fogta meg a kezem.
- Sajnálom, nekem mennem kell! – mondtam majd kihúztam kezemet az övéből és elindultam.
Haza siettem és a nap további idejét szótlanul töltöttem. Nem volt semmihez se kedvem. Másnap nem kellett suliba menni hisz annyira gyorsan telt az idő, hogy eljött a nyári szünet ideje. A szünetem első napján nővéremmel elmentem a belvárosba egy kicsit vásárolni majd úgy döntöttünk, hogy nézünk valami ruhát anyáék üzletében is. Lelakatoltuk a biciklinket, ahova csak a személyzet rakhatja. Elindultunk majd útközben találkoztunk az én kis külön tanárom haverjával aki elég jól lestírölte a nővéremet. Ezen csak mosolyogtunk majd köszöntünk anyának és nézegettünk ruhákat, cipőket. Éppen egy magassarkút raktam vissza a dobozába mikor valaki megállt előttem.
- Ez a cipő az igazi, vedd meg. – szólalt meg az illető angolul. Felnéztem majd rám mosolygott. – Nekem tetszik rajtad.
- Mit akarsz? – kérdeztem.
- Beszélni szeretnék veled. – mondta.
- Mennem kell. – mondtam.
Visszaraktam a dobozt a helyére majd elmentem. Anyához mentem majd beszélgetni kezdtünk. A főnök mindig ott volt a közelben. Ha anya véletlenül elmenne és én egyedül maradnék odajöjjön és beszéljünk, de én mindig utána mentem akárhova is indult. Nővérem lelépett mert találkozott egy rég nem látott barátjával. Pár óra múlva én is elindultam. Kimentem majd a biciklimhez mentem. Láttam, hogy a közelben egy kocsi áll, benne ül Ő és telefonál. Kilakatoltam a biciklimet majd indultam volna, de valaki elkapta a karomat magához húzott és megcsókolt. A biciklim mivel nem tud magától megállni eldőlt. Olyan gyorsan történtek az események, hogy fel sem tudtam fogni. Mivel nem viszonoztam a csókot az illető elhúzódott. Ekkor láttam, hogy Ő csókolt meg. Elmosolyodtam majd zavaromban a földet kezdtem el bámulni. Egyszer csak éreztem, hogy megfogja az államat és felemeli a fejem. Mélyen csokoládé barna szemeibe néztem majd újra megcsókolt. Átkaroltam a nyakát és most már boldogan viszonoztam. A derekamra tette kezét majd magához ölelt és nyakamba szuszogott. Olyan jó érzés volt, hogy kirázott a hideg. Ránéztem majd egy lágy puszit hintettem puha ajkaira. Most már egyre többet fogok hozzá járni a „kínai nyelvvel” kapcsolatban csak, hogy vele lehessek.
Márton Dorina vagyok, 15 éves és egy olyan srácba lettem szerelmes, aki számomra elérhetetlen. Édesanyám főnöke egy kínai származású fiatal ember, aki helyesebb, mint eleinte gondoltam amikor még nem láttam. Egy tipikus ázsia srác. Alacsony körülbelül olyan magas, mint én – 160 cm –, talán 10 cm magasabb. Nem olyan, mint aki az egész napját az edzőteremben tölti, de nem is hanyagolja el magát. Olyan pont jó. Bronz barna bőréhez tökéletesen passzol minden ruha amit felvesz. Szemüveges és fekete hajú, mint a legtöbb ázsiainak.
Mivel 8. osztályos vagyok eljött a pályaválasztás ideje. Egy olyan közgazdasági suliba nyertem felvételt ahol kínai nyelvet lehet tanulni. Pontosabban nekem kötelező azt tanulni mert a szakirányomba beletartozik.
Elkezdtem az új tanévet, új iskola, új társaság. Szokatlan volt a korán kelés mert az iskolám nem helyben van így bejárós vagyok. Miért is ne a kínai nyelv nehezebben akart a fejemben megmaradni, mint az angol így egy napon édesanyám főnökétől kértem segítséget a nyelv tanulásában. Ő nagyon kedvesen segített.
Miután hazaértem a suliból egyből anyáék üzletéhez vettem az irányt ahol a főnökhöz indultam. Mindig bementünk az irodába, hogy ott jobban tudjunk tanulni.
Egy nap ám szintén mentem hozzá. Vittem a cuccomat a könyveimet lapjaimat amit a tanártól kapunk órán. Már automatikusan az irodába vettem az irányt. Benyitottam, de egy ismeretlen srác volt bent. Csak meglepetten nézett rám én pedig fülig vörösödve álltam az ajtóba. Pár perc kínos csend után megérkezett az én kis külön tanárom. Az ismeretlen srác kiment mi pedig hozzáfogtunk tanulni. Leültünk az íróasztalhoz. Magyarázta a házimat, de én nem figyeltem. Csak aranyos arcát néztem. Szemeim időközben ajkaira tévedtek. Egy idő után már azt vettem észre, hogy meg akarom csókolni. Mit csinálok én?
- Mennem kell! – mondtam angolul, mivel Ő nem tud magyarul.
Nem vártam meg amíg válaszol megfogtam a táskámat majd elmentem. Haza siettem majd megtanultam. Amikor pakoltam másnapra, akkor vettem észre, hogy ott hagytam nála a kínai cuccomat. Szuper! Majd valamikor érte megyek vagy megkérem anyát, hogy hozza haza. Anya haza jött és én úgy döntöttem mivel jó idő van kimegyek az udvarra, megöntözöm a virágokat és viszek a kutyának vizet. Éppen végeztem mikor csengettek. Ajtót nyitottam és Ő állt velem szemben. Köpni nyelni nem tudtam a meglepettségtől.
- Csak elhoztam a cuccodat. – mosolygott.
- Köszönöm. – mondtam.
- Van kedved eljönni sétálni? Akkor jobban elmagyarázhatnám az anyagot vagy csak kikapcsolódás képpen. – mondta.
- Nem tudom... – kezdtem.
- Sötétedés előtt hazaérsz. – mosolyodott el.
Bementem a házba letettem a cuccomat majd megmondtam anyáéknak, hogy elmegyek az egyik „általános iskolai barátnőmmel” sétálni és, hogy sötétedés előtt haza érek. Átöltöztem majd el is indultunk. Nagyon sokat beszélgettünk és egyre közelebb kerültünk egymáshoz. Nyár volt és körülbelül fél 9kor sötétedik így sokáig tudtunk együtt lenni. Ez az együtt töltött idő fokozta bennem az iránta érzett szeretetemet. 8 órakor már otthon voltam. Elmentem fürödni és miután kész lettem megcsörrent a telefonom. Mielőtt még elváltunk volna a parkban ráparancsoltam, hogy amint haza ért hívjon fel. Felvettem és beszélgettünk még 10 percet. Boldogon kerültem ágyba majd másnap boldogan keltem fel. Elindultam a suliba majd hamar végeztem. Megnéztem a telefonomat és láttam, hogy kaptam egy sms-t, a feladója pedig Ő. Beteg lett és most ha szeretnék tanulni vele akkor a házához menjek. Így is tettem. Anyának elmondtam, hogy a főnökéhez megyek tanulni. Amint odaértem becsengettem és nem soká nyílt az ajtó. Egyből megpillantottam írtó cuki arcát. Egy sötét kék póló, egy mustár sárga csőszárú nadrág és egy torna cipő volt rajta. Bementem majd a szobájába vettük az irányt. Becsukta az ajtót majd leültünk az íróasztalhoz. Kipakoltam a cuccomat majd tanulni kezdtünk. Egy ideig tudtam csak figyelni mert megint rám jött az-az érzés, hogy meg kell csókolnom. Erre viszont már ő is vevő volt. Közeledni kezdett felém és amikor összeértek ajkaink a tegnapi ismeretlen srác zavart meg minket. El kezdett hisztizni valami. Konkrétan nem értettem mert az én kínai nyelv tudásom ehhez kevés volt. Elpakoltam a cuccomat majd elindultam a kijárat felé.
- Dori kérlek ne menj el! – fogta meg a kezem.
- Sajnálom, nekem mennem kell! – mondtam majd kihúztam kezemet az övéből és elindultam.
Haza siettem és a nap további idejét szótlanul töltöttem. Nem volt semmihez se kedvem. Másnap nem kellett suliba menni hisz annyira gyorsan telt az idő, hogy eljött a nyári szünet ideje. A szünetem első napján nővéremmel elmentem a belvárosba egy kicsit vásárolni majd úgy döntöttünk, hogy nézünk valami ruhát anyáék üzletében is. Lelakatoltuk a biciklinket, ahova csak a személyzet rakhatja. Elindultunk majd útközben találkoztunk az én kis külön tanárom haverjával aki elég jól lestírölte a nővéremet. Ezen csak mosolyogtunk majd köszöntünk anyának és nézegettünk ruhákat, cipőket. Éppen egy magassarkút raktam vissza a dobozába mikor valaki megállt előttem.
- Ez a cipő az igazi, vedd meg. – szólalt meg az illető angolul. Felnéztem majd rám mosolygott. – Nekem tetszik rajtad.
- Mit akarsz? – kérdeztem.
- Beszélni szeretnék veled. – mondta.
- Mennem kell. – mondtam.
Visszaraktam a dobozt a helyére majd elmentem. Anyához mentem majd beszélgetni kezdtünk. A főnök mindig ott volt a közelben. Ha anya véletlenül elmenne és én egyedül maradnék odajöjjön és beszéljünk, de én mindig utána mentem akárhova is indult. Nővérem lelépett mert találkozott egy rég nem látott barátjával. Pár óra múlva én is elindultam. Kimentem majd a biciklimhez mentem. Láttam, hogy a közelben egy kocsi áll, benne ül Ő és telefonál. Kilakatoltam a biciklimet majd indultam volna, de valaki elkapta a karomat magához húzott és megcsókolt. A biciklim mivel nem tud magától megállni eldőlt. Olyan gyorsan történtek az események, hogy fel sem tudtam fogni. Mivel nem viszonoztam a csókot az illető elhúzódott. Ekkor láttam, hogy Ő csókolt meg. Elmosolyodtam majd zavaromban a földet kezdtem el bámulni. Egyszer csak éreztem, hogy megfogja az államat és felemeli a fejem. Mélyen csokoládé barna szemeibe néztem majd újra megcsókolt. Átkaroltam a nyakát és most már boldogan viszonoztam. A derekamra tette kezét majd magához ölelt és nyakamba szuszogott. Olyan jó érzés volt, hogy kirázott a hideg. Ránéztem majd egy lágy puszit hintettem puha ajkaira. Most már egyre többet fogok hozzá járni a „kínai nyelvvel” kapcsolatban csak, hogy vele lehessek.
Figyelem!
Sziasztok!
Most a személyre szóló oneshotról van szó! Tehát, aki kért azoktól elnézést kérek, hogy eddig nem hoztam. Mostanában nagyon elfoglalt vagyok és az ihlet is elég nehezen akar jönni... ><" Úgy terveztem, hogy május elejére hozom, de nem sikerült addigra megírnom. A fotózás és a ballagás a hibája. Szerencsére már csak 3-4 személynek hiányzik tehát VASÁRNAPra vagy majd csak JÖVŐHÉT HÉTVÉGÉN tudom hozni. Ha valami panaszotok van eddig, hogy eddig még nem hoztam vagy esetleg valami tanács, amire jobban jöhet ihlet azt nagyon szívesen elfogadom!
Köszönöm!
Most a személyre szóló oneshotról van szó! Tehát, aki kért azoktól elnézést kérek, hogy eddig nem hoztam. Mostanában nagyon elfoglalt vagyok és az ihlet is elég nehezen akar jönni... ><" Úgy terveztem, hogy május elejére hozom, de nem sikerült addigra megírnom. A fotózás és a ballagás a hibája. Szerencsére már csak 3-4 személynek hiányzik tehát VASÁRNAPra vagy majd csak JÖVŐHÉT HÉTVÉGÉN tudom hozni. Ha valami panaszotok van eddig, hogy eddig még nem hoztam vagy esetleg valami tanács, amire jobban jöhet ihlet azt nagyon szívesen elfogadom!
Köszönöm!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)