- De... kérlek...
- Nem érdekelsz! Nem fogok megbocsájtani neked mert már a 2. csajjal csalsz meg! Most elmegyek itthonról és holnap ha haza jövök nem szeretnélek itt találni!
Meg sem vártam amíg válaszol. Felkaptam a cipőmet majd elmentem a legjobb barátomhoz, HoSeok-hoz. Benne teljesen megbízok és mostanában olyan sok időt töltöttünk, hogy egy kicsit már kezdek többet érezni a barátságnál, de én elfojtottam ezeket az érzelmeket nem úgy, mint YooKwon. Megcsalt, szakítottunk én már ha úgy nézzük szingli vagyok, újra... Annyira boldog voltam 2 hete, hogy összejöttem vele, de nem tartott sokáig. Alig foglalkoztunk egymással... Nem is lehetett igazi kapcsolatnak nevezni.
Amint odaértem HoSeok házához becsengettem. Nem jött ki senki így úgy terveztem felhívom barátomat, hogy itthon van-e egyáltalán. Amikor elővettem a telefonomat akkor vettem észre, hogy hajnali fél 2 van. Szuper! Biztosan alszik... Már éppen menni készültem mikor kinyílt az ajtó és egy édesen kómás HoSeokkal találtam magam szembe. Szemeit dörzsölgette, tehát felébresztettem. Könyörgöm kit nem keltenék fel hajnali fél 2kor? Egy kék, fehér, fekete csíkos, térdnadrág és egy fehér atléta volt rajta.
- Tina... Hát te? – kérdezte.
A pasik hangja felkelés után a legcukibb, viszont HoSeoknak mindig az – legalábbis amikor velem beszél –.
- Bocsi, hogy felkeltettelek nem akartam épp menni készültem.
- Biztos van annak oka, hogy idejöttél 2 órakor. Gyere be!
Bementem majd leültünk beszélgetni a nappaliba. 1 óra hosszát beszélgettünk utána HoSeok adott egy pólót és elküldött zuhanyozni. Amikor kész lettem kimentem a fürdőből és az ajtó előtt legjobb barátom állt. Odaléptem hozzá és szorosan magamhoz öleltem.
- Köszönöm HoSeok! Nélküled nem tudom mi lenne velem.
- Szívesen! Ugyan úgy élnél. Gyere menjünk aludni.
- Veled alszok?
- Nem. Én a kanapén alszok.
Bementünk a szobába majd lefeküdtem az ágyba. HoSeok betakart majd leoltotta az éjjeli lámpát és az ajtó felé indult.
- HoSeok...! Kérlek maradj itt! Szükségem van rád.
Odajött majd mellém bújt. Egy kicsit még beszélgettünk majd mindketten elaludtunk. Reggel arra keltem, hogy rosszat álmodtam és Ho Seok simogatja a hátamat. Pontosabban nem rosszat hanem furát. Megcsókoltam és elmondtam neki, hogy szeretem végül szeretkeztünk. Kinyitottam szemeimet majd azt láttam, hogy ruhák hevernek a földön. „Ilyen rendetlen lenne a szobája?” gondoltam ezt amíg fel nem ültem. Akkor vettem észre, hogy nincs rajtam HoSeok felsője amit zuhanyzás után vettem fel és fehérnemű sincs rajtam. Meztelen voltam ahogy HoSeok is. Nem emlékeztem semmire mintha részeg lettem volna.
- Ho-HoSeok mi történt?
- Este miután befeküdtem melléd megcsókoltál és elmondtad, hogy szeretsz azután pedig megtörtént. Kár, hogy nem emlékszel rá.
- Emlékszem rá csak én azt hittem, hogy álmodtam.
- Álmodtad?
- Igen, de úgy látom mégis megtörtént.
- És... megbántad?
Odahajoltam hozzá majd megcsókoltam. Ő ezt viszonoztam majd egy kicsit ráharaptam alsó ajkára.
- Egyáltalán nem bántam meg. Örülök, hogy veled történt meg az első.
- A-az e-első?
- Igen. Neked nem?
- De. Csak egy kicsit meglepett. Azt hittem... azt hittem, hogy Yoo Kwonnal már lefeküdtél.
- Úgy ismersz, hogy 2 hét alatt lefekszek vele úgy, hogy 2szer is megcsalt?
- Ezek után amit este tettünk...
- De mi már 3 éve ismerjük egymást és amúgy is szeretlek!
- Én is szeretlek Tina! Jössz reggelizni?
- Ha nem zavarok akkor igen.
- Te sose zavarsz!
Felöltöztünk majd HoSeok magához ölelt és nagy nehezen ölelkezve mentünk ki a konyhába. Amikor a nappaliba értünk elestünk. Fél óráig feküdtünk a földön. Végül felálltunk és a konyhába vettük az irányt. Szendvicset és teát gondoltam reggelire. Miközben csináltam HoSeok mögém osont és a derekamra tette a kezét majd csókolgatni kezdte a nyakamat. Elmosolyodtam majd tovább csináltam a szendvicseket. Egyszer csak valaki igazán nagyon ráfeküdt a csengőre. HoSeok ment és kinyitotta az ajtót. Pár perc múlva kiabálást hallottam. Odamentem az ajtóhoz majd HoSeok hátára tettem a kezemet. Hátra fordulta majd maga mellé húzott. Ekkor vettem észre ki is áll az ajtóban.
- YooKwon. Hát te? – kérdeztem.
- Érted jöttem.
- Minek? Szerintem tegnap érthetően elmondtam, hogy nem akarlak többé látni. 2 hete vagyunk együtt és már 2 alkalommal megcsaltál.
- Megváltozok... ígérem!
- Nem! Ez már késő! Már egy ideje mást szeretek, csak én eltudtam fojtani...
- Ki az? Csak nem HoSeok?
- De,Ho Seok az és tudod ő viszont szeret...
- Én is viszont sze...
- Ha viszont szeretsz valakit nem csalod meg!
Ho Seok látta rajtam, hogy már ideges vagyok és magához ölelt mielőtt még valami hülyeséget csinálnék.
- Jaj, de aranyosak vagytok! – mondta gúnyos hanglejtéssel.
- YooKwon, kérlek menj el! Ne keresd többé Tinát! Mi együtt vagyunk amióta elsőnek megcsaltad. Akkor kellett volna gondolkodnod.
- Tina, és még te hisztizel, hogy másodjára is megcsaltalak?
- Felejtsük el egymást! Ez lesz a legjobb mindkettőnknek.
- Tényleg ezt akarod?
- Igen, YooKwon. Sajnálom...
- Semmi baj!
YooKwon mielőtt elment volna megölelt. Miután beszállt a liftbe sóhajtottam egy nagyot és HoSeok felé fordultam. Nem mondtam semmit csak szorosan magamhoz öleltem majd megcsókoltam.
- Szeretlek, HoSeok!
- Szeretlek Tina! Gyere, menjünk reggelizni!
Becsuktuk az ajtót majd a konyhába vettük az irányt. Csináltam még pár szendvicset majd leültünk reggelizni. A teával már nem volt kedvem foglalkozni. Csendben ettük meg a tányérunkban lévő ételt és ugyan olyan némaságban ültünk egymás mellett miután végeztünk. Megfogtam HoSeok kezét majd végigsimítottam kézfején mire szerelmem lesepert mindent az asztalról majd felmászott rá és megcsókolt. Vadul falta ajkaimat miközben felhúzott magához az étkező asztalra. Elmosolyodtam majd a hátára fektettem. Vajon este is ennyire lényegre törő volt vagy csak én erőltettem akkor?
- HoSeok... Nem lenne kényelmesebb a szobában?
- Gyere!
Lemásztunk az asztalról majd a szobába vettük az irányt. Ajkaink egész idő alatt összetapadtak egyszer sem váltak el. Az ágyra löktem Ho Seokot majd csípőjére ültem mire partnerem felnyögött.
- Nehéz vagyok?
- Nem... A-add a kezed...
Felé nyújtottam a kezemet majd megfogta és boxerébe vezette. Elmosolyodtam majd kivettem a kezemet. Felé hajoltam majd megcsókoltam. Lassan mozogni kezdtem rajta ami egy nyögést váltott ki belőle. Elkuncogtam magam majd nyakára haladtam ajkaimmal. Ezt a romantikus pillanatot a csengő zavarta meg. Lemásztam HoSeokról majd megigazítottuk a ruhánkat. Ajtót nyitottunk és hat számomra ismeretlen srác állt ott.
- J-Hope! Miért nem veszed fel a telefont?
- Bocs RapMon, csak tudod el voltam foglalva...
HoSeok magához húzott majd átkarolta a derekamat mire mind a hat srác rám kapta tekintetét. Az a RapMon nevezetű srác eléggé megbámult. Nem vagyok olyan lány akit könnyen zavarba lehet hozni, de amikor még 2 perc után is ugyan úgy néznek mintha életükben nem láttak volna nőt ez egy kicsit zavarba hozott ezért feltűnés nélkül oldalba megböktem HoSoeokot.
- Gyertek be!
Mindenki bejött a házba majd a nappaliba vették az irányt. Én bezártam az ajtót majd utánuk mentem.
- Hozhatok valamit? – kérdeztem.
- Köszönjünk nem!
- Gyere Tina, ülj ide! – mondta HoSeok.
Odamentem hozzám majd mellé akartam ülni, de szerelmem az ölébe húzott.
- Tehát te lennél Papp Atina?
- Igen...
- Végre találkoztunk! Már annyira elviselhetetlen volt J-Hope siránkozása, hogy nem tudtok együtt leni...
- JungKook!
- Most mi van Jin? Én csak igazat mondtam...
- Ez most komoly? – néztem HoSeokra, aki olyan vörös volt, mint egy rák. Elmosolyodtam majd megcsókoltam, amit készségesen viszonzott is.
- Tehát most együtt vagytok?
- Igen Suga! – vágta rá HoSeok.
- Jaj, de hülyék vagyunk. Be sem mutatkoztunk és már egyből faggatunk. Én Kim NamJoon vagyok. Ő Park Jimin, ő Jeon JeongGuk, ő Min YoonGi, ő Kim TaeHyung és ő Kim SeokJin. HoSeokkal vagyunk a BTS azaz a Bangtan Boys.
- HoSeok...
- Tudom kicsim... nem mondtam el, hogy énekes vagyok... Sajnálom!
- Semmi baj. Legalább tudom, hogy a szerelmem híres.
Még beszélgettünk a srácokkal. Este elmentek HoSeokkal, pedig neki álltunk vacsorát főzni. Amint kész lett ettünk majd elmentünk fürödni és aludni.
Minden napunk nyugisan telt. Néha veszekedtünk, de leültünk és megbeszéltük a problémáinkat. YooKwon tényleg nem keresett többet. Ha az utcán találkoztunk köszöntünk egymásnak, ritkán megálltunk és beszélgettünk, de legtöbbször mindketten siettünk a dolgunkra. HoSeokkal 5 év hosszan tartó pár kapcsolat után szakítottunk. Egymásra untunk ha lehet így mondani. Fojton csak próbált és a kapcsolatunkat is elhanyagoltuk. Azóta nincsen senkim. Az viszont boldoggá tesz, hogy HoSeokkal barátok maradtunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése