Beautiful Night!

   Fárasztó sulis nap után egy még fárasztóbb egy kocsmában dolgozni. A sok idegesítő vendég, akik csak rendelnek, és mondanak egy-két ocsmány mondatot, már mennek is. Egyszer volt egy felkérésem az egyik vendégtől egy éjszakára. Miért nem tud ide betévedni egy cuki srác, akivel eltudnék beszélgetni? Hiába reménykedtem sose jött senki. Csak szerelmileg csalódott, harmincas éveiben járó férfiak.

- Egy whisky-t kérnék. - mondta az egyik vendég.

   Nem néztem rá csak megfogtam egy poharat, és töltöttem neki a kért italát. Még le sem tettel elé, de ő már meg is fogta a poharat, így megfogta a kezemet. Letettem a poharát, majd ránéztem. Ahogy gyönyörű barna íriszeibe néztem elvesztem bennük.

- Maga, jól van? - hozott vissza a hangaja a valóságba.
- Elnézést! - sütöttem le szemeimet.
- Semmi baj. Tetszik, ha szép lányok néznek. - kacsintott rám.
- Ne flörtöljetek! Soa, te dolgozz! - mondta a főnök.
- Ohh, oké. - mondta a srác.

   Kiszolgáltam a többi vendéget. Mikor vissza akartam menni a sráchoz már nem volt ott. Csak kétszer annyi pénz, mint amennyi alapjába véve a whisky, és egy cetlit, amin a neve, és a telefonszáma volt. Elmosolyodtam, majd elakartam rakni a zsebembe, de akkor jöttem rá, hogy nincsen zsebem. Így összehajtottam, és a mellemhez raktam el.
   Fél óra múlva már az utcán álltam, és vártam, hogy a taxi jöjjön értem, amit már negyed órája hívtam. Végül sorsomba beletörödve indultam haza, mivel a taxi úgy sem fog már jönni. Viszont amikor elindultam valaki megfogta kezemet. Megfordultam, és a kis cuki srác volt, aki whisky-t kért a kocsmában. Elmosolyodtam, majd tettem felé egy lépést.

- Hát te? - kérdeztem kíváncsian.
- Csak gondoltam megvárlak. Olyan veszélyes helyen dolgozol. A végén még valaki megtámad. - mosolyodott el.
- Ohh… hát nagyon kedves gesztus tőled, hogy megvártál, de eddig sem történt semmi.
- De nem biztos, hogy holnap este megtámad-e valaki. De mindegy… Hazakísérhetlek, vagy mész egyedül? - nézett szemeimbe. Én körülnéztem, és láttam, hogy amerre én mennék pislákol a közvilágítás, és nincs senki az utcán. - Hát jó. Akkor, majd találkozunk valamikor. - fordult meg, és elindult.
- Ne! - fogtam meg a kezét. - Kérlek maradj velem! Kísérj haza! Kérlek! Félek!

   Felém fordult, majd közelebb lépett hozzám, és magához ölelt. Karjait szorosan derekam köré fonta mintha valami ments vár lennék a számára. De mosolyogva viszonoztam ölelését. Átkaroltam a nyakát, majd közelebb húztam magamhoz. Pár pillanat múlva pedig puha, nedves ajkakat éreztem meg a nyakamon, amik kényeztették pöre bőrömet. Halkan felsóhajtottam mire az ismeretlen teljesen hozzám simult testével. Szinte minden egyes porcikánk összeért.

- Indulhatunk? - súgtam fülébe.
- Persze. - mosolyodott el.

   Elengedtük egymást, de egyből hiányozni kezdett a közelsége. Elindultunk, és útközben nagyon jót beszélgettünk. Az ajtóban megálltunk, és tovább beszélgettünk.

- Bejössz? - mosolyodtam el.
- Most nem. Talán majd legközelebb. Egyébként lenne kedved eljönni valahova? Csak mert mondtad, hogy amióta Daegu-ból, Szöul-ba költöztél nem mentél még sehova.
- Persze. Hova? Mikor? - kérdeztem boldogan. - Jó lenne már kikapcsolódni, és levezetni a feszültséget.
- Most? Bulizni? Van kedved eljönni bulizni?
- Persze. Viszont nagyon sok idő míg elkészülök. - sóhajtottam.
- Semmi baj. Addig én is hazamegyek, elkészülök, megbeszélem egy-két barátommal, hogy te is jössz.
- Nem csak mi ketten megyünk? - estem kétségbe.
- Nyugalom… - fogta meg a kezemet. - Csak velük megyünk, utána elszakadunk tőlük. - mosolygott.
- Ígéred?
- Ígérem! - nyomott egy puszit az arcomra.
- Akkor jó. Öhhmm… Idejössz? Mármint értem jössz vagyis jöttök vagy találkozunk valahol?
- Kocsival érted jövök, a barátokkal meg találkozunk a szórakozóhely bejáratánál.
- Akkor jó, majd jössz! - nyomtam egy puszit arcára.
- Csini legyél. - kacsintott, mire fülig vörösödtem. - Szia, Soa!
- Szia, Bobby!

   Bementem a házba, majd egyből zuhanyozni indultam. Miután kész lettem megszárítottam a hajamat, majd felöltöztem egy fekete, csipkés mini ruhába. Felvettem a hozzá kiválasztott fekete platformos magassarkúmat. Miután ezzel is végeztem a fürdőszobába vettem az irányt, és hajsimítóval kiegyenesítettem hosszú fekete tincseimet, majd megcsináltam a sminkemet is, ami arany szemhéjpúderből, és egy kis szempillaspirálból állt. A sűrű műszempillámmal olyan hatást keltett mintha igazi lenne. Telt ajkaimra pedig sötét vörös rúzst vittem fel.

   Mikor végeztem megnéztem magam az egész alakos tükörben. Hmm… Kitettél magadért Soa. Ügyes vagy! Már csak reménykedned kell benne, hogy tetszeni fogsz Jiwon-nak. Egy széles mosoly terült el az arcomon mikor meghallottam, hogy valaki csengetett. Kinyitottam az ajtó, és egy teljesen ledöbbent Kim Jiwon-nal találtam magam szemben.

- Valami baj van? El van kenődve a rúzsom? Vagy a szemfestékem? Vagy túl elegá-

   Nem tudtam befejezni mondatomat, mert Bobby lecsapott ajkaimra. Hevesen falta vörösre kikent párnáimat. Nem ellenkeztem csak átöleltem a nyakát, és közelebb húztam magamhoz. Percek múlva kínszenvedve váltunk el a másiktól. Jiwon ajkai vörösek lettek a rúzsomtól, nekem pedig elkenődött. Megfogtam a kezét, majd behúztam a házba. Becsuktam az ajtót, és felmentünk az emeletre a fürdőszobába. Smink lemosóval letöröltem a rúzsomat, majd Jiwon felé fordultam, és az ő ajkait is letakarítottam. A tükörhöz léptem, és újra kifestettem telt párnáimat.

- Azt mondtam csinos legyél. - sóhajtotta.
- És? Nem az vagyok? - néztem rá félszemmel.
- Nem! Te most egy iszonyatosan szexi dög vagy, akit szívesen megfektetnék, de úri ember vagyok. - nevetett.
- Ahhoz képest semmi köszönés nélkül nekem estél. - nevettem én is. - De nagyon kedves úri ember vagy.
- Azt ne vedd figyelembe. Egy kicsit elveszítettem a fejemet. - sóhajtott egy nagyot.
- Hé! - szólaltam meg lágyan miközben odaléptem hozzá. - Nincsen semmi baj. Nem haragszom emiatt. - nyomtam egy puszit arcára. Elmosolyodtam mert ott maradt ajkaim lenyomata.
- Indulhatunk? - kérdezte ezzel terelve a témát.
- Nem! Még nem! - gomboltam ki a nadrágját.
- Te mit csinálsz? Soa, ne most. Később ígérem a tied leszek. Most viszont menjünk. - gombolta vissza farmerját.
- Később? Nem biztos, hogy lesz később. - kuncogtam.
- Ha rajtam múlik lesz. - kacsintott.

   Beültünk Jiwon kocsijába, majd elindultunk. Egyszer piros lámpát kaptunk, és mivel mi szabályosan közlekedünk megálltunk. Ekkor kaptam az alkalmon, és egy kicsit kigomboltam az ingét, majd puszilgatni kezdtem a meztelenné vált bőrfelületet. Végül nyakához értem, de leállított mert zöldre váltott a lámpa.
   Tíz perccel később már a parkolóban voltunk leállított motorral. Én Jiwon ölében ültem, és ajkaimmal az ő párnácskáit kényeztettem, bal kezemmel mellkasát, míg jobb kezemmel alsónadrágjában lévő férfiasságát simogattam. Kihámoztam hímtagját a felesleges ruhadarabokból, hogy könnyebben tudja kezemet mozgatni. Időközben lekerült a bugyim, a ruhám szoknya része már a derekamnál volt. Jiwon rávezetett férfiasságára, majd lassan, és keményen lökött néhányat csípőjével. Hangos sóhajok, és halk nyögések hagyták el ajkaink. De ezt a pillanatott az ablak üvegen kopogások zavarták meg. Mindketten ijedten kaptunk szívünk. Teljesen elfelejtettem, hogy Jiwon haverjai várnak ránk.

- Segítsek felöltözni? - mosolyodott el.
- Nekem csak a bugyimat kell felvennem. Inkább én segítek neked. - gomboltam be ingjét.
- Pedig már majdnem végeztünk. - sóhajtotta miközben visszagyömöszölte merev férfiasságát a nadrágjába.
- Türelmetlenek! - csókoltam meg. - De majd folytatjuk.
- Ohh igen? Már izgatottan várom. - kuncogott miközben felhúzta rám a fekete tangámat.
- Akkor jó. Csak percek kérdése, és ugyan ott folytatjuk ahol abba hagytuk. - mosolyogtam, majd Jiwon kiszállt a kocsiból.
- Bobby! Azt hittük már nem is jö-
- Sziasztok, srácok! - mosolyodtam el, majd Jiwon mellé mentem, aki átkarolta a derekamat.
- Akkor most már mehetünk is. - mosolygott a mellettem álló igen helyes srác, aki a kocsiban történtek után elégé kipirult.
- Nem várjuk meg azt, akit ma ismertél meg?
- Ő az. Ő Lee Soa. - mondta Jiwon.
- Sziasztok megint! - kuncogtam.
- Azt hittük te csak úgy jöttél.
- Hát csak úgy jöttem. - mosolyogtam.
- Bobby általában csúnya csajokat hoz magával ezért lepődtünk meg ennyire. Egyébként Mino vagyok. Ő BI, ő YoungBae, és ő pedig SeungYoon.
- Nagyon örülök srácok, én Lee Soa vagyok. De már tudjátok. - mosolyogtam.
- Nos… akkor mehetünk is. - mosolygott Jiwon.
- Szerintem te inkább haza mennél Soa társaságában. - nevett BI.
- Na jó. Ti maradjatok nyugodtan perverzkedni, én megyek, és jól érzem magam. - indultam el.
- Azta! Micsoda feneke van! - mondták egyszerre.
- Hallottam! - fordultam meg.
- Soa… nélkülem, hogy érzed jól magad? - indult el Jiwon.
- Igaz, de akkor siess! - mosolyodtam el.

   Jiwon mikor odaért hozzám, átkarolta a derekamat, majd elindultunk. Pár másodperc múlva tenyere derekamról fenekemre csúszott. Én csak ránéztem, majd egy csókot nyomtam ajkaira. Mikor megérkeztünk beálltunk a sor legvégére.

- Bobby, miért álltok be a sorba? VIP jegyünk van. Menjünk csak be. Hideg van itt kint. - mondta YoungBae.
- De nekem még vennem kell. - mondtam. - Menjél nyugodtan, majd találkozunk valahol.
- Nem, Soa! Neked is VIP jegyed van. YoungBae elintézte. - mosolygott Jiwon.
- Köszönöm YoungBae! - mosolyodtam el.
- Látszatra már Bobby barátnője vagy! Na gyertek! - indultunk el.
- Mi van Bobby? Már meguntad az itteni csajokat? - nevetett a biztonsági őr.
- Ő jobban vonz engem. - kacsintott rám Bobby.
- Hát meg kell mondjam szép lányt fogtál magadnak! - mosolygott.
- Tudom, Min! - nevetett fel Bobby.
- Jó mulatást!

   Mikor bementünk fülledt meleg, alkohol, és cigaretta szag volt. Felmentünk egy nagy, és széles lépcsőn, majd átmentünk egy üvegajtón. Két biztonsági őr leellenőrize, hogy valóban VIP jegyünk van, végül megérkeztünk. Ez már egy sokkal elegánsabb részleg volt. Közvetlenül az üvegajtóval szemben két lépcső fogadott minket az egyik lefelé, a másik felfelé. Ha lementünk a VIP rész tánc, és bár részéhez megyünk. Ha pedig felmegyünk akkor egy folyosóra jutunk ahonnan szobák nyíltak. Mi inni, és táncolni mentünk. Egyedül elmentem táncolni, de végig éreztem, hogy valaki néz. Tudtam, hogy Bobby az, hisz nem akar egy percre sem szem előltéveszteni. Egyszer csak éreztem, hogy valaki mögém jön, és csípőmet szorosan magához húzza. Már az érintésből tudtam, hogy csakis Kim Jiwon lehet. Mosolyogva megfordultam, és láttam, hogy tényleg Bobby az. Átöleltem a nyakát, majd magamhoz húztam, és megcsókoltam. A zene ütemétől eltekintve simultunk egymáshoz. Táncpartnerem meggondolta magát, megfogta a kezemet, majd felmentünk a szobákhoz. Benyitottunk az egyikbe, majd becsuktuk, és kulcsra zártam. Lefektettem Bobbyt az ágyra, majd leszedtem róla az összes ruhát, kivéve a bokszerét. Megfordultunk, majd Jieon levette az összes ruhámat, és magáról a bokszert is. Nem tétovázott egyből feltépett, egy óvszerea tasakot, és nekem adta, hogy húzzam fel neki. Míg én a biztonságos védekezésen voltam, addig Bobby nyakamat csókolgatta, és nőiességemet simogatta. Mikor végeztem vele szétterültem az ágyon, és vártam a történéseket. Lassan hatolt hüvelyembe, de alig éreztem valami válztozást. Olyan izgatott voltam, hogy nem is foglalkoztam azzal, hogy fáj így csak hangosan sóhajtozva fogadtam magamba Jiwon merev férfiasságát. Egy lökéssel beljebb tolta magát, és egyből rohamos tempót kezdett el diktálni. Én csak sodródtam az árral, miközben hangisakat nyögdécseltem. Bobby lökéseitől csillagokat láttam. Jiwon kihúzódott belőlem, mire egy csalódott sóhaj csúszott ki ajkaim közül. Mellkasomhoz tolta lábaimat, majd belém hatolt, és mozogni kezdett. Most az érzés sokkal intenzívebb volt. Hangosan nyögni kezdett Jiwon. Hangja egyszerűen csodálatos volt! Szívesen el hallgatnám minden este. Mosoly kúszott ajkaimra, majd megcsókoltam. Bobby nyomott egy mélyet mire elváltam ajkaitól, és a hátába mélyeztettem körmeimet. Egy-két mély lökés után hátam megfeszült, és Jiwon nevét nyögve léptem át a gyönyörkapuját. Éreztem, hogy Bobby is hangosan nyögve élvez el, majd lomhán mellém fekszik.

- Soa, élsz még? - kérdezte miközben halkan kuncogott.
- Igen, élek csak… fantasztikus voltál! - csókoltam meg.
- Lennél a barátnőm? - kérdezte váratlanul.
- Jiwon… még csak ma ismertük meg egymást.
- Ahhoz képest már meztelenül fekszünk egymás mellett, és amik történtek… nos… nem azt tükrözi, hogy ma ismertük meg egymást. De meg értelek.
- Igen! - mosolyogtam. - Leszek a barátnőd. - csókoltam meg.
- Csak nekem tűnik, úgy mintha megkértem volna a kezedet? - kuncogott.
- Egy kicsit tényleg olyan. Viszont most haza viszel? Teljesen elfáradtam. - ültem fel.
- Nem! Még veled akarok lenni. - ült fel ő is, majd magához ölelt.
- De nálam fogsz aludni. - nyomtam egy puszit vállára.
- Akkor öltözzünk fel. - mosolygott, majd öltözni kezdtünk.

   Mikor kész lettünk, köszönés nélkül mentünk el. Én kérdeztem, hogy nem kellene mondani a többieknek valamit, de Jiwon csak annyit válaszolt, hogy biztos ők is szobán vannak egy csajjal, vagy már elmentek egy másik szórakozóhelyre. Mikor kiértünk a parkolóban összefutottunk a srácokkal. Közöltük velük, hogy megyünk mire mondták, hogy ők is jönnel velünk ha nem baj. Így ők négyen, és mi ketten betömörültünk egy ötvszemélyes kocsiba. Ez pedig úgy lett megoldva, hogy Jiwon vezetett, mellette az anyós űlésen YoungBae, mögötte BI, mellette SeungYoon, mellette pedig a sofőr mögött Mino, és az ölében én. Mikor megálltunk a pirosnál láttam Bobby féltékeny tekintetét. Előre hajoltam, és csak előre bámultam.

- Jiwon! - sóhajtottam fáradtan.
- Mi az? - nézett rám.
- Fáradt vagyok!
- Én is! - sóhajtott.
- Nézz rám! - kaptam fel a fejem.
- Valami baj van? - nézett rám.

   Odahajoltam ajkához, majd megcsókoltam. Mosolyogva viszonozta romantikus cselekedetemet.

- Nincs semmi. Viszont a lámpa már zöldre váltott.

   Bobby előre fordult, majd tovább mentünk. Én beszélgetni kezdtem Mino-val, majd a fejemet nyakába temettem, és pár perc múlva elaludtam. Már csak annyit vettem észre, hogy nagyon fázok. Kinyitottam szemeimet, és a hálószobámban feküdtem az ágyon egyszál bugyiban. Jiwon rám adta a hálóingemet, majd levetkőzött bokszerre. Mosolyogva figyeltem, majd feljebb másztam az ágyon, és bebújtam a takaró alá. A szélére húzodtam, hogy legyen neki helye. Mikor bebújt mellém szorosan magához húzott.

- Jó éjt! - csókolt meg.
- Jó éjt! - mosolyogtam, majd hagytam, hogy újra elnyomjon a fáradság.